Csákányi és az istenek

  • 2017. február 21.

Snoblesse

A színésznőt szeretik az istenek – és a dalszerzők.

Csákányi Eszter magáról vall/mesél/énekel Akit az Istenek szeretnek című önálló estjén, de mi nem értük be ennyivel, rákérdeztünk a színésznőnél (interjúnk itt) az est hátterére:

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Mi motivált abban, hogy a civil lényedet intim közelségbe hozd a nézőkkel az új önálló estedben?

Csákányi Eszter: Többek között a monodrámák és az önálló estek azért születnek, mert keveset hívnak játszani. És nem utolsósorban összegyűlik az emberben egy rakás mondanivaló. Szomorú az idősödő színésznők helyzete Magyarországon. A hét asszonya is úgy született, hogy felolvastam Parti Nagy Lajos novelláját, és felvetettem neki, hogy csináljuk meg színpadon.

magyarnarancs.hu: Hogyan jött az ötlet, hogy az Akit az Istenek szeretnek című Weöres-versből rapváltozatot készíts?

CSE: Ez egy régi történet, a Krétakör zenekarral játszottam ezt a Bëlga-számot. Egy gálaesten adtam elő először, baseballsapkában.

magyarnarancs.hu: Az ovis kislánytól a szerelmes nőn át az öregedéstől félő asszonyig a saját életeddé állnak össze a dalok.

CSE: Igen, Zöldi Gergellyel, az önálló műsoraim fő keresőjével és tanácsadójával állítottuk össze az anyagot, és beszélgettünk arról, hogy milyen jó lenne, ha az Akit szeretnek pár évig menne, aztán készítenénk valami újat. Ez a műfaj kiapadhatatlan. Van hozzá kedvem, meg energiám is. Ami izgat az előadásban, az az improvizálás és az együttlét a nézőkkel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.