DJ Madlib a Trafóban

  • 2013. október 25.

Snoblesse

A hiphop kreatívabb ágának egyik legizgalmasabb alakja pakol egyenesen a lábunk alá.
false

Otis Jackson jr. alias Madlib (többek között a legendás Stones Throw Records emblematikus művésze) olyan producer, aki számtalan további művészneve alatt meghatározó lemezek sorát készítette el. A kétezres évek első felében az MF Doommal közös Madvillainy, illetve a J Dillával közös Champion Sound projektje tették ismertté az (ál)nevét, de igazság szerint Madlib diszkográfiájából nem egyszerű összeválogatni a kiemelkedő pillanatokat. Karrierje első nagy dobása például a Lootpack 1999-ben megjelent debütáló és máig egyetlen nagylemeze, a Soundpieces: Da Antidote, amelyen a csapat hivatalos tagjai (Madlib, Wildchild és DJ Romes) mellett olyan nevek is reppeltek, mint Defari, Declaime vagy az Alkaholiks. A folytatásban Madlib inkább a saját dolgaira fordított figyelmet: a már a Lootpack-számokban is feltűnt héliumhangú, szétcsúszottnak tűnő alteregója, Quasimoto külön albumot kapott, és az Unseen máig is a valaha készült egyik legjobb hiphopalbumok közé számít. E kedves doppelgänger aztán végigkísérte Madlib karrierjét, ilyen-olyan közreműködései során, obskúrus kislemezeken rendre felcsendült jellegzetes hangja. 2005-ben pedig The Further Adventures of Lord Quas címmel az Unseen folytatása is megérkezett – sőt, Quasimoto története idén is folytatódott: nemrég jelent meg a Yessir Whatever, ami inkább gyűjteményes válogatás az elmúlt évek terméséből. A rajongóknak így is kötelező darab – pláne, hogy a lemezborítója is olyan, hogy egy matrica lehajtásával Quasimoto agyát is közelről nézhetjük! Bár tényleg Quasimoto volna Madlib legismertebb projektje, naphosszat tudnánk sorolni különböző néven kiadott produceri munkáit. Egyszemélyes dzsesszzenekarával, a Yesterdays New Quintettel saját maga és Stevie Wonder előtt tisztelgő nagylemezzel is jelentkezett, de a fiktív zenészcsapat tagjai szintén megkapták a saját EP-jüket. Külön is említenénk a Shades Of Blue albumot, amelyet Madlib a Blue Note katalógusából mintázott össze, ha már úgyis oly sok zenéje hajt fejet a dzsessz nagyságai előtt. Az idei Quasimoto-megjelenés mellett a legfrissebb Madlib-szerzemények a Rock Conducta alteregóhoz kötődnek, amellyel korábbi, Beat Conducta néven gondozott sorozatát folytatja, csak ezúttal rockzenéket szabdal széjjel, hogy aztán füstös ütemekként szülessenek újjá. Madlib tehát tud majd miből válogatni budapesti fellépése során – például fent meg nem nevezett, temérdek kiadványából és rengeteg kiadatlan zenéjéből. Madlib fellépése előtt az S*10 szervezésében a kiadó kedvenc producerei váltják egymást félóránként, így például Fakt aka Faktor, a Stay Blunted, DJ Slow, és a Mekvárt liget rémei, Vanis és Crain.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.