DJ Madlib a Trafóban

  • 2013. október 25.

Snoblesse

A hiphop kreatívabb ágának egyik legizgalmasabb alakja pakol egyenesen a lábunk alá.
false

Otis Jackson jr. alias Madlib (többek között a legendás Stones Throw Records emblematikus művésze) olyan producer, aki számtalan további művészneve alatt meghatározó lemezek sorát készítette el. A kétezres évek első felében az MF Doommal közös Madvillainy, illetve a J Dillával közös Champion Sound projektje tették ismertté az (ál)nevét, de igazság szerint Madlib diszkográfiájából nem egyszerű összeválogatni a kiemelkedő pillanatokat. Karrierje első nagy dobása például a Lootpack 1999-ben megjelent debütáló és máig egyetlen nagylemeze, a Soundpieces: Da Antidote, amelyen a csapat hivatalos tagjai (Madlib, Wildchild és DJ Romes) mellett olyan nevek is reppeltek, mint Defari, Declaime vagy az Alkaholiks. A folytatásban Madlib inkább a saját dolgaira fordított figyelmet: a már a Lootpack-számokban is feltűnt héliumhangú, szétcsúszottnak tűnő alteregója, Quasimoto külön albumot kapott, és az Unseen máig is a valaha készült egyik legjobb hiphopalbumok közé számít. E kedves doppelgänger aztán végigkísérte Madlib karrierjét, ilyen-olyan közreműködései során, obskúrus kislemezeken rendre felcsendült jellegzetes hangja. 2005-ben pedig The Further Adventures of Lord Quas címmel az Unseen folytatása is megérkezett – sőt, Quasimoto története idén is folytatódott: nemrég jelent meg a Yessir Whatever, ami inkább gyűjteményes válogatás az elmúlt évek terméséből. A rajongóknak így is kötelező darab – pláne, hogy a lemezborítója is olyan, hogy egy matrica lehajtásával Quasimoto agyát is közelről nézhetjük! Bár tényleg Quasimoto volna Madlib legismertebb projektje, naphosszat tudnánk sorolni különböző néven kiadott produceri munkáit. Egyszemélyes dzsesszzenekarával, a Yesterdays New Quintettel saját maga és Stevie Wonder előtt tisztelgő nagylemezzel is jelentkezett, de a fiktív zenészcsapat tagjai szintén megkapták a saját EP-jüket. Külön is említenénk a Shades Of Blue albumot, amelyet Madlib a Blue Note katalógusából mintázott össze, ha már úgyis oly sok zenéje hajt fejet a dzsessz nagyságai előtt. Az idei Quasimoto-megjelenés mellett a legfrissebb Madlib-szerzemények a Rock Conducta alteregóhoz kötődnek, amellyel korábbi, Beat Conducta néven gondozott sorozatát folytatja, csak ezúttal rockzenéket szabdal széjjel, hogy aztán füstös ütemekként szülessenek újjá. Madlib tehát tud majd miből válogatni budapesti fellépése során – például fent meg nem nevezett, temérdek kiadványából és rengeteg kiadatlan zenéjéből. Madlib fellépése előtt az S*10 szervezésében a kiadó kedvenc producerei váltják egymást félóránként, így például Fakt aka Faktor, a Stay Blunted, DJ Slow, és a Mekvárt liget rémei, Vanis és Crain.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.