DJ Madlib a Trafóban

  • 2013. október 25.

Snoblesse

A hiphop kreatívabb ágának egyik legizgalmasabb alakja pakol egyenesen a lábunk alá.
false

Otis Jackson jr. alias Madlib (többek között a legendás Stones Throw Records emblematikus művésze) olyan producer, aki számtalan további művészneve alatt meghatározó lemezek sorát készítette el. A kétezres évek első felében az MF Doommal közös Madvillainy, illetve a J Dillával közös Champion Sound projektje tették ismertté az (ál)nevét, de igazság szerint Madlib diszkográfiájából nem egyszerű összeválogatni a kiemelkedő pillanatokat. Karrierje első nagy dobása például a Lootpack 1999-ben megjelent debütáló és máig egyetlen nagylemeze, a Soundpieces: Da Antidote, amelyen a csapat hivatalos tagjai (Madlib, Wildchild és DJ Romes) mellett olyan nevek is reppeltek, mint Defari, Declaime vagy az Alkaholiks. A folytatásban Madlib inkább a saját dolgaira fordított figyelmet: a már a Lootpack-számokban is feltűnt héliumhangú, szétcsúszottnak tűnő alteregója, Quasimoto külön albumot kapott, és az Unseen máig is a valaha készült egyik legjobb hiphopalbumok közé számít. E kedves doppelgänger aztán végigkísérte Madlib karrierjét, ilyen-olyan közreműködései során, obskúrus kislemezeken rendre felcsendült jellegzetes hangja. 2005-ben pedig The Further Adventures of Lord Quas címmel az Unseen folytatása is megérkezett – sőt, Quasimoto története idén is folytatódott: nemrég jelent meg a Yessir Whatever, ami inkább gyűjteményes válogatás az elmúlt évek terméséből. A rajongóknak így is kötelező darab – pláne, hogy a lemezborítója is olyan, hogy egy matrica lehajtásával Quasimoto agyát is közelről nézhetjük! Bár tényleg Quasimoto volna Madlib legismertebb projektje, naphosszat tudnánk sorolni különböző néven kiadott produceri munkáit. Egyszemélyes dzsesszzenekarával, a Yesterdays New Quintettel saját maga és Stevie Wonder előtt tisztelgő nagylemezzel is jelentkezett, de a fiktív zenészcsapat tagjai szintén megkapták a saját EP-jüket. Külön is említenénk a Shades Of Blue albumot, amelyet Madlib a Blue Note katalógusából mintázott össze, ha már úgyis oly sok zenéje hajt fejet a dzsessz nagyságai előtt. Az idei Quasimoto-megjelenés mellett a legfrissebb Madlib-szerzemények a Rock Conducta alteregóhoz kötődnek, amellyel korábbi, Beat Conducta néven gondozott sorozatát folytatja, csak ezúttal rockzenéket szabdal széjjel, hogy aztán füstös ütemekként szülessenek újjá. Madlib tehát tud majd miből válogatni budapesti fellépése során – például fent meg nem nevezett, temérdek kiadványából és rengeteg kiadatlan zenéjéből. Madlib fellépése előtt az S*10 szervezésében a kiadó kedvenc producerei váltják egymást félóránként, így például Fakt aka Faktor, a Stay Blunted, DJ Slow, és a Mekvárt liget rémei, Vanis és Crain.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.