Jo Nesbø: Doktor Proktor és a holdkaméleonok

  • 2016. szeptember 11.

Snoblesse

Sok púzás és egy 18 méteres anakonda rejtélye.
false

„A skandináv bűnügyi irodalom nálunk is igen népszerűvé vált vagánya nem szelídült meg akkor sem, amikor meseírásra adta a fejét. Otthonosnak tűnt kézbe venni a puha fedeles, tarka borítójú, meghökkentő című könyvet az oslói neonácikról és az alkoholista, depressziós Harry Hole nyomozóról szóló történetek után, de voltak dilemmáim: boldogan bízhatom-e a gyermekem lelki fejlődését egy olyan íróra, akiről azt képzelem, hogy otthon az íróasztala fiókjában levágott hüvelykujjakat őriz ereklyeként?"

Ezzel a dilemmával találta magát szembe aggódó kritikusunk, amikor kézbe vette a Doktor Proktor pukipora című gyerekkönyvet, melynek már a címe is, hogy is mondjuk, szóval, némi aggodalomra adhatott okot.

Aki kíváncsi, hogyan alakult a magyar újságíró és a (NASA-t is érdeklő) fingóport kikísérletező norvég professzor kapcsolata, itt elolvashatja a folytatást…

Apropó folytatás: Jo Nesbø, merthogy ő követte el a meseregényt, a folytatások nagymestere, aligha meglepő tehát, hogy Doktor Proktornak is számos folytatása született: a harmadik kötete nyomán készült Doktor Proktor és a holdkaméleonok című mesejáték a Kolibri Színházban tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.