| ||
Szép dolog az Oscar-díj, de sokkal menőbb, ha Tarantino steaket nevez el az emberről. Ez a posztumusz elismerés esett meg Douglas Sirkkel, akit a maga idejében (múlt század ötvenes évek) nem sokra tartottak a kritikusok, de az utókor (először persze a franciák) meglátták Sirk színes-szagos, technicolor melodrámáiban a művészetet. Sirk előtt olyanok emeltek kalapot, mint Fassbinder, Todd Haynes, Pedro Almodóvar, Wong Kar-wai, John Waters és Lars von Trier, de mint említettük, Tarantino steakemlékművénél nincs és nem is lehet menőbb.A Goethe-mozi keretében a rendező egy korai munkája, a La Habanera látható, mely abban az évben (1937) készült, amikor Sirk a nácik elől elhagyta Németországot.
