Hogy mi fáj a költőnek manapság? Többnyire az, ami a nem költőnek – mint az kiderül például az Édes hazám című versantológiából (a Narancs irodalmi sikerlistájának szeptemberi első helyezettje), melyben benne van minden – vagy majdnem minden –, ami közéleti költészet címszó alatt az elmúlt húsz évben született. Közéleti költészetet lehet csinálni így: „szívem minden melegével / leszoplak / az okosok úgyis mindent / beszopnak / ugyan minek futnék meg hát hova is / magyar vagyok mégha félig / roma is” – miként azt Erdős Virág hamar elhíresült verse, az Édes hazám bizonyítja, és lehet csinálni úgy is, ahogy azt Kemény István teszi a Búcsúlevélben: „Édes hazám, szerettelek / úgy tettél te is, mint aki szeret: / a tankönyveid és a költőid is / azt mondták, hű fiad legyek.” És még számtalan módja van a költőben lakozó közéleti gondolatok kifejeződésének – ezekből kínál ízelítőt a Radnóti Színház estje, ahol Csengery Kristóf, Csoóri Sándor, Erdős Virág, Gergely Ágnes, Kántor Péter, Kemény István, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Marsall László, Nádasdy Ádám, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Petri György, Szálinger Balázs, Szilágyi Ákos, Térey János és Tóth Krisztina művei hangoznak el színészek és zenészek tolmácsolásában. Közreműködnek: Adorjáni Bálint, Bálint András, Csomós Mari, Szávai Viktória, Szervét Tibor, Bárdos Deák Ágnes, Bujdosó János, Kemény Lili, Kemény Zsófi és Kollár-Klemencz László
