Egy világhírű izraeli író: David Grossman

  • 2013. április 11.

Snoblesse

A világ végére című regény szerzőjével Váradi Júlia beszélget.
Grossman és Auster


Grossman és Auster

„Ez a regény Grossman írói tehetségének a végkifejlete, sőt még inkább zsenialitásának a kicsúcsosodása” – áradozott A világ végére című regényről a The New York Times. „Grossman legnagyszerűbb alkotása” – emelt kalapot a mű előtt a finnyás The New Yorker. „Ez a könyv David Grossman mesterműve” – értett egyet mindenkivel Paul Auster, s még azt is megvallotta, hogy szinte lázas önkívületben falta a hosszú regény lapjait. Bár a lázas önkívülettől mindenkit óvnánk, a David Grossmannal való találkozásra csak buzdítani tudjuk az olvasókat. Ma kétségkívül ő A. B. Yehoshua és Amos Oz mellett Izrael egyik legismertebb írója. S hogy miként látja a nagy öregeket a fiatalabb, ám hasonlóképpen híres írókolléga, Etgar Keret, nos, a Narancs azt is tudja: „Amikor Oz vagy Grossman ír arról, milyen Izraelben élni, egyúttal állást is foglalnak, és általános kritikáját kívánják megfogalmazni az adott viszonyoknak. Babel, Aléchem vagy Singer ennél kevesebbre és többre vállalkoznak, hangsúlyozottan lokálisak, kis közösségek világát írják le, mégis épp így lesz univerzális, amit megmutatnak” – nyilatkozta Keret egy interjúban lapunknak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.