Egy világhírű svéd macska

  • 2013. november 4.

Snoblesse

Pettson és Findusz a Bábszínházban.
false

Amennyiben ifjú és virgonc macska az ember, kétségkívül jól jár, ha Pettson házába veti a sorsa. Egykantáros, csíkos zöld nadrágban jár majd, hideg időben pedig a sapkájához passzoló farokvégvédőt is húzhat. És ez még nem minden, mert Sven Nordquist Pettson és Findusz-történeteit bemutató cikkünk (a teljes szöveg itt) így folyatódik: kutakodhat a szekrényekben, különleges alkalmakkor belefekhet a nagy vaslábasba, ajándékokat kap, sőt készíthet, és még a háztartásvezetés kérdéseiben is meghallgatják a szavát – merthogy Pettson ért macskául, a macska meg pettsonul. Ha netán nem ifjú és virgonc macska az ember, hanem ifjú és virgonc bábszínházszerető polgár, akkor sem lehet közömbös a számára, hogy a Budapest Bábszínházban a svéd szerző maga illusztrálta könyveiből – szám szerint négyből – előadás született.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.