Eörsi, a homo politicus, Eörsi, a homo ludens

  • 2015. október 7.

Snoblesse

Egész napos konferencia a közéleti személyről és az íróról.

A közéleti író Eörsit még főcenzora is a legjobb élő publicistának nevezte. Irodalmi munkásságát ugyanakkor sokan fanyalgással fogadják. De vajon jogosan-e? – teszik fel a kérdést a konferencia szervezői. A közéleti részt Gulyás Márton moderálja, és felszólal többek között Iványi Gábor, Juhász Péter és Tóth Gábor Attila.

false

Az irodalmi szekcióban pedig többek között az a Radnóti Sándor ad elő, aki nagyszerű nekrológjában azt írta:

Ebből azonban nem következik, hogy Eörsi költészetét leírhatjuk. Vas István mondta – másvalakiről –, hogy mindenből lehet költészet, de a publicisztikából nem. Ebben viszont ő tévedett. Csak egyetlen példa: az 1981-es Clevelandi szonett ironikus fölénnyel idézi fel az egész magyar demokratikus ellenzék dilemmáját és életérzését. A költő egy amerikai tüntetést lát, amely teljes érdektelenségbe fullad. Elképzeli magyar megfelelőjét. S következik a két tercína megvilágító poénja: „A mi szívünknek a szabadság drága / de itt se olcsó: vételára / a jelentéktelenség mely egekbe hat. // Nekünk viszont e szabadsághiányért / kárpótlást nyújt az akaratlan ránkmért / és alaptalan fontosságtudat.”

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.