Ezek tragikus akciófotók - Marjai Judit fotóművész

  • rés a présen
  • 2016. június 17.

Snoblesse

Csendélet / Still Life - Marjai Judit kiállítása az A38-on

rés a présen: Női tematikák kötődnek hozzád leginkább. Milyen korszakaid voltak?

Marjai Judit: Noha régóta fotózom, 2005 körül egy radikális váltás fontossá tette, hogy az addig elfojtott gondolatok felszínre törjenek, így tehát a női identitás és szabadság kérdése nem konstruált művészi koncepcióként, hanem a lenni vagy nem lenni elemi erejű kérdéseként tört felszínre. Előbb volt a kép, aztán a gondolat. Az első komoly anyag a KádEr című volt, és arról szólt, ahogy „a nő élete lefolyik a kádban”, Karafiáth Orsi volt a fő figurája. Aztán jött a női háztartási munkasztereotípiákkal foglalkozó, Jelenetek a dologházból, amit most visszatekintve didaktikusnak érzek. A Hideg és meztelen volt az a pont, amikor spontán létrejött a fókusz: a téma kvintesszenciája és az egyedi stílus összeért.

rap: Mi fordított most a mikrovilág felé?

MJ: Egyik nap felkeltem, és a virágok felé indultam a piacon. Mivel általában vagy temetésre, vagy gemütlich hazugságokra használjuk a vágott virá­got, meglepődtem magamon. Elég lusta vagyok, de munka közben rájöttem, hogy olyan kevés idejük van, hogy koncentráltan velük, illetve a bennük lakozókkal kell lennem. Vicsorognak, lélegeznek, vágynak, szeretkeznek, fenyegetnek és gyönyörűségesen haldokolnak – sokkal hosszabban, mint ahogy éltek. Úgy éreztem, hogy ha nem mutatom meg másnak, akkor senki nem fogja tudni, hogy mi történik ott. Nincs semmi, csak a virágban rejtőző, velem kommunikáló és én, folyamatos mozgásban egy közepes Nikonnal a kezemben. Ezek tragikus akciófotók.

false

 

Fotó: André Stein

rap: Árad ezekből a képekből a szexualitás.

MJ: Mapplethorpe nem a virágokra volt kíváncsi, nem volt viszonyuk, az ő szoborszerű virágképei egy borzasztó erős szexuális szimbólumrendszerben állnak és az aktusról szólnak. Mivel engem együtt élni hívtak, sokkal több réteggel kellett találkoznom. A szexualitás itt az elmúlás előjátéka: ezek a képek az Időről szólnak. Ekképp a szexualitás itt inkább sóhaj, zörejek, hangok.

rap: Mikor és hol látható a kiállítás?

MJ: Az A38 hajó kiállítóterében július 3-ig. Több mint 30 kép festővásznon, sok közülük nagy méretben. Ami nem fér fel a falra, az július 25-től a debreceni Modemben lesz a Tapasztalt Ecsetek dzsesszfúziós formáció képzőművész tagjaival közös kiállításon.

rap: Ki segít?

MJ: Ha az ember kívülről érkezik, külön megemlékezik azokról, akik elég bátrak vagy vakok, hogy segítsenek. Wahorn András a modellem és az egyik mentorom, ő vitt be a Tapasztalt Ecsetek zenei formációba, ahol néhány Munkácsy- meg Balázs Béla-díjas képzőművésszel kerültem össze zenélni, és elkezdtek alkotóként is meghívni a koncertekhez kapcsolódó közös kiállításokra. Itt ismertem meg Szurcsik Józsefet, aki a mostani kiállításom kurátora; végtelen türelemmel nézte végig velem a több ezer képet. Ő mondta, hogy ezek már inkább festmények, illetve az én alkotói jellegem is inkább képzőművészeti indíttatású. A saját, külön utamon keveredtem ide. Elég zárt ország ez, duplán kell jónak lennem, hogy a hivatalos művészeti kánon befogadjon. Viszont néhány nagy művész és a piacon a néni fotóművésznek hív.

rap: Ha lenne férfisorozatod, kiket fotóznál?

MJ: Mapplethorpe-ot meztelenül, virágokkal.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Jakob lova

  • SzSz

„A tehetséged olyan, mint a szalonna. Nem elég fellógatni a kéménynél. Először jól be kell dörzsölni sóval, majd mindennap ellenőrizni kell!” – tanácsolják Elsie-nek, akinek a szalonnához illő tehetsége konkrétan az éneklés.

Szemrevaló: Haldoklás, de komédia

Bár a film nem tragikus hangoltságú, néhol finom iróniát is tapasztalhatunk, azért a térdünket nem fogjuk csapkodni két öregember (a férj alzheimeres, a feleség rákos) agóniája, meg egy az életét kudarcként megélő zeneszerző öngyilkossága láttán.

Nincs meglepetés

Ráfoghatjuk akármire, hogy lelki táplálék, fajunk szellemi öröksége, a művészet (egyik) elsődleges célja akkor is a nőszerzés. Eszmei fajfenntartás, ha úgy tetszik.

Minden út Rómába vezet

Azt túlzás lenne állítani, hogy David Gil­mour végigdolgozta volna az elmúlt 35 évet. A Pink Floyd énekes-gitárosa a kilencvenes évek elején ismerkedett meg Polly Samsonnal, akivel családot alapított, és aki lényegében a fő alkotótársa lett. Gilmour rengeteg időt töltött, illetve tölt még mindig a szeretteivel, és elsősorban emiatt ad ki csupán évtizedenként egy lemezt. 

Teszt

Három pár, háromféle társadalmi státusz, háromféle dinamika, három kudarcos viszony – megvan a harmadik darabja is Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának.

Szellem a palackban

2024. január 1-jén nagy dolog történt Magyarországgal, évszázadonként jó, ha egy ilyen kitüntetett alkalom adódik, a teljes napfogyatkozás például biztosan smafu hozzá képest. Hazánk – nos, távolról sem elsőként a kontinensen – bevezette az italos palackok betétdíját, mindközönségesen az üvegvisszaváltást.

Falmelléki dallamok

A magyar uniós elnökségről szóló plenáris vitát ugyan lapzártánk után rendezik (amikor ezt önök olvassák: rendezték) az Európai Parlamentben, de Orbán Viktor reakciója a korábbi szereplései alapján előre kisakkozható.

„Idegen vagyok magamnak”

Ebben a különös interjúkötetben, amelynek több fejezetében egy-egy harmadik fél is bekapcsolódik a beszélgetésbe, Gyárfás Dorka többnyire afféle narrátorként kíséri Kulka Jánost, csupán alkalmanként lendítve tovább a témát egy-egy új irányba.