„A bizánci arc és a magyar arc” - Bubnó Tamás művészeti vezető, Szent Efrém Férfikar

  • rés a présen
  • 2016. június 17.

Snoblesse

Orientale lumen koncert június 19-én

rés a présen: A világ egyik rangos ortodox kórusversenyén nyertetek díjat nemrég. Mi következik ebből?

Bubnó Tamás: A Hajnówka Fesztivált 35 éve rendezik meg a kelet-lengyelországi Białystokban. Tíz éve – nagy meglepetésre – a Szent Efrém nyerte meg a professzionális kórus kategóriát. Idén a korábbi győzteseket hívták meg, s nagyszerű, remekül éneklő, profi együttesek között lettünk harmadikok. Ez hatalmas eredmény, azt mutatja, hogy továbbra is a legjobbak közt tartanak minket számon, annak ellenére, hogy nem vagyunk az „ortodox család” része. Úgy látom, legalább 2-3 újabb külföldi meghívás realizálódik ennek a sikernek köszönhetően.

rap: Mi volt az évad legjelentősebb történése a kar számára ezenkívül?

BT: Azt sejtettem, hogy Szokolay Dongó Balázzsal közös Bartók & folk című lemezünk jelentős visszhangot vált ki itthon és a világban egyaránt, hiszen egy nagy mester alig ismert mű­veit a saját népzenei környezetükben mutatjuk be. Bartóknak óriási szerepe van benne, hogy ilyen sok koncertre, fesztiválra utazhattunk már ebben az évadban, s oly kiváló muzsikustársakkal léphettünk föl, mint az Amadinda, a Muzsikás, Rost Andrea, Abeer Nehme, az Optina Pustyn Szentpétervárról, vagy a King’s Singers. A Szent Efrém zenei színvonala nagyot emelkedett a mester férfikaraival eltöltött hét „tanulóév” alatt.

rap: Mik lesznek a nyár jelentősebb megmutatkozásai?

BT: Lengyelországban és Szlovákiában nagyon sokat éneklünk, idén nyáron is lesznek turnék, ám most elsősorban a június 19-i Orientale lumen koncertre készülünk, ahol a bejrúti, csodahangú Abeer Nehme és Szokolay Dongó Balázs lesz a vendégünk a Szent István-bazilikában. A közel-keleti és a Kárpát-medencei zenék nagy találkozása lesz ez az este. De ott leszünk a Debreceni Bartók Fesztiválon (július 9.), a Tízforrás Fesztiválon (július 10.), a Művészetek Völgyében (július 30.), a pannonhalmi Arcus Temporumon (aug. 27–28.) – ezek mind kedves, visszatérő alkalmak.

rap: Milyen a kar repertoárja? Hány mű lehet a fejedben, amit fel is tudsz idézni azonnal, ha kell?

false

BT: A Szent Efrém két arcáról ismert: a bizánciról és a magyarról. Van, aki az előbbit, mások az utóbbit szeretik az együttest kedvelők közül, olyannyira, hogy a „másik arc” nem is hozza lázba őket. Folyamatosan azon vagyunk, hogy mindkét arcunkat csinosítsuk, állandóan bővül az amúgy is széles bázisú repertoár, s nem számoltam ugyan meg soha pontosan, de 50–100 között lehet az állandóan fejben tartott művek száma. Fontos cél a következő – immár tizenötödik – évadunkban, hogy ezt tovább bővítsük, mert az az igazság, hogy a kamarazenélés ilyen szintjén a kottaolvasás már nagyon zavarja a zenei egymásra hangolódást. Másik nagy célunk, hogy összebékítsük a bizánci arc és a magyar arc kedvelőit. Ez lesz a nehezebb feladat, úgy látom.

rap: Hogy él és hogy turnézik egy 15 tagú fiú­zenekar?

BT: Bevallom, sokszor irigylem névadónkat, Szír Szent Efrémet (306–373), akinek a hírek szerint női­ kara volt. De aztán az élmény, amit a templomokban, színpadokon átélek vezénylés vagy éneklés közben, vagy a „levezető” baráti beszélgetéseken, az minden nyűgért, bosszankodásért pótol. Az a szeretet, amivel a közönségünk körülvesz minket, egészen különös érzés.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.