rés a présen: A világ egyik rangos ortodox kórusversenyén nyertetek díjat nemrég. Mi következik ebből?
Bubnó Tamás: A Hajnówka Fesztivált 35 éve rendezik meg a kelet-lengyelországi Białystokban. Tíz éve – nagy meglepetésre – a Szent Efrém nyerte meg a professzionális kórus kategóriát. Idén a korábbi győzteseket hívták meg, s nagyszerű, remekül éneklő, profi együttesek között lettünk harmadikok. Ez hatalmas eredmény, azt mutatja, hogy továbbra is a legjobbak közt tartanak minket számon, annak ellenére, hogy nem vagyunk az „ortodox család” része. Úgy látom, legalább 2-3 újabb külföldi meghívás realizálódik ennek a sikernek köszönhetően.
rap: Mi volt az évad legjelentősebb történése a kar számára ezenkívül?
BT: Azt sejtettem, hogy Szokolay Dongó Balázzsal közös Bartók & folk című lemezünk jelentős visszhangot vált ki itthon és a világban egyaránt, hiszen egy nagy mester alig ismert műveit a saját népzenei környezetükben mutatjuk be. Bartóknak óriási szerepe van benne, hogy ilyen sok koncertre, fesztiválra utazhattunk már ebben az évadban, s oly kiváló muzsikustársakkal léphettünk föl, mint az Amadinda, a Muzsikás, Rost Andrea, Abeer Nehme, az Optina Pustyn Szentpétervárról, vagy a King’s Singers. A Szent Efrém zenei színvonala nagyot emelkedett a mester férfikaraival eltöltött hét „tanulóév” alatt.
rap: Mik lesznek a nyár jelentősebb megmutatkozásai?
BT: Lengyelországban és Szlovákiában nagyon sokat éneklünk, idén nyáron is lesznek turnék, ám most elsősorban a június 19-i Orientale lumen koncertre készülünk, ahol a bejrúti, csodahangú Abeer Nehme és Szokolay Dongó Balázs lesz a vendégünk a Szent István-bazilikában. A közel-keleti és a Kárpát-medencei zenék nagy találkozása lesz ez az este. De ott leszünk a Debreceni Bartók Fesztiválon (július 9.), a Tízforrás Fesztiválon (július 10.), a Művészetek Völgyében (július 30.), a pannonhalmi Arcus Temporumon (aug. 27–28.) – ezek mind kedves, visszatérő alkalmak.
rap: Milyen a kar repertoárja? Hány mű lehet a fejedben, amit fel is tudsz idézni azonnal, ha kell?
|
BT: A Szent Efrém két arcáról ismert: a bizánciról és a magyarról. Van, aki az előbbit, mások az utóbbit szeretik az együttest kedvelők közül, olyannyira, hogy a „másik arc” nem is hozza lázba őket. Folyamatosan azon vagyunk, hogy mindkét arcunkat csinosítsuk, állandóan bővül az amúgy is széles bázisú repertoár, s nem számoltam ugyan meg soha pontosan, de 50–100 között lehet az állandóan fejben tartott művek száma. Fontos cél a következő – immár tizenötödik – évadunkban, hogy ezt tovább bővítsük, mert az az igazság, hogy a kamarazenélés ilyen szintjén a kottaolvasás már nagyon zavarja a zenei egymásra hangolódást. Másik nagy célunk, hogy összebékítsük a bizánci arc és a magyar arc kedvelőit. Ez lesz a nehezebb feladat, úgy látom.
rap: Hogy él és hogy turnézik egy 15 tagú fiúzenekar?
BT: Bevallom, sokszor irigylem névadónkat, Szír Szent Efrémet (306–373), akinek a hírek szerint női kara volt. De aztán az élmény, amit a templomokban, színpadokon átélek vezénylés vagy éneklés közben, vagy a „levezető” baráti beszélgetéseken, az minden nyűgért, bosszankodásért pótol. Az a szeretet, amivel a közönségünk körülvesz minket, egészen különös érzés.