Final Cut: vetítés, könyv, aláírás

  • 2013. december 4.

Snoblesse

Pálfi vetít, dedikál, bemutat.
false

Nem lett film sem A szőke ciklonból, sem a Csontbrigádból, és a régóta beharangozott Toldi-adaptáció is húzódik, de azért van új Pálfi-film a nap alatt, noha merész dolog újnak nevezni egy filmet, melynek minden egyes képkockája közismert. Olyan tehetséges filmrendezők dolgoztak Pálfi keze alá, mint Welles, Coppola, Jancsó, Cameron, Buñuel és még sokan mások, a Final Cut ugyanis arra tesz kísérletet, hogy klasszikusokból kiollózott jelenetekkel, és csakis azokkal, meséljen el egy teljesen új, noha igen ismerős történetet férfi és nő viszonyáról. Ezt a híresen problematikus viszonyt alighanem csak nehezíti, ha a férfi A Keresztapában szerepel, de szíve választottja A nap szépéből néz vissza rá. A 450 filmből összevágott montázs a „450 in 1” filmek világszabadalma is egyben. Bár a Final Cut hivatalos moziforgalmazásra nem kerülhetett – 450 engedélyt nehéz lett volna beszerezni –, de oktatási segédanyagként végre szabad a pálya. A mellékletként megjelent filmhez Varga Balázs írt utólag könyvet – ma a film is, könyv is megtekinthető az Urániában.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.