Zsidóság – nem téma

  • 2013. december 4.

Snoblesse

Rudolf Péter és a Jób lázadása a Bálint Házban.
false

1984-ben Jack Nicholson, A Jedi visszatér és Bergman filmje, a Fanny és Alexander nyert az Oscaron, de a jelöltek közt ott volt – a legjobb idegen nyelvű film ötös kategóriájában – Gyöngyössy Imre filmje, a Jób lázadása is. És hát, Bergmantól kikapni nem szégyen - egy nem bergmanos évben akár nyerhetett is volna a katolikus kisfiút örökbe fogadó zsidó házaspár vészkorszakbeli története. Ez persze csak amolyan utólagos okoskodás, történelmietlen fejtegetés – ami viszont nem történelmietlen, hanem nagyon is történelembe vágó kérdés, hogy 1945 után miként jelent meg a zsidóság, a zsidó identitás a magyar filmekben – ha egyáltalán megjelent. A film vetítése után a Janit alakító Rudolf Péterrel Vészi János beszélget.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.