Francia kertmozi: Búcsú a királynémtól

  • 2013. július 30.

Snoblesse

Nem csak a nép forrong, a királynő is.
false

A Berlini Filmfesztivál tavalyi nyitófilmje érkezett el hozzánk, s vele az újabb bizonyíték, hogy bármi, amiben Léa Seydoux szerepel (idén már Cannes-ban diadalmaskodott a francia színésznő), érdemes a figyelemre. Az isteni Léa Marie Antoinette társalkodónőjét alakítja, aki jó helyen (Versailles), de rosszkor (1789) nyeri el az álomállást. Benoît Jacquot filmje nem csak a királynő és hű alattvalója, de  Marie Antoinette és Gabrielle de Polignac szenvedélyes, a barátságon messze túlmutató kapcsolatát is bemutatja, némi pikantériát adva ezzel az aranyozott történelmi díszleteknek.

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.