Séta a pink Budapesten

  • 2013. július 30.

Snoblesse

Budapest, Budapest, te csodás rózsaszín...
false

Mi az a csempebár? Hol találhatunk panorámapiszoárt? Mi volt a Pink Piknik? Miért illeszkedik nehezen Tormay Cécile az aktuális keresztény nemzeti kurzushoz? Ilyen és még ilyenebb kérdésekre is választ ad a Háttér Társaság és a Hosszúlépés közös sétája, mely Budapest belvárosának azon helyszíneit mutatja be, melyek a Horthy-korszak, a Kádár-kor vagy a mai Budapest LMBTQ közösségéhez köthetők. Dudás Dóri, a séta egyik vezetője a magyarnarancs.hu-nak mesélt a Kádár kori sajátosságokról: „Egy olyan korszakban, amikor mindent iparosítani és uniformizálni akartak, a lakásínséget házgyári panelekkel orvosolták, a minőségi étkezést pedig központilag előírt receptekkel akarták szabályozni, különösen nehéz volt különbözni a többségtől. Miközben a szexuális kisebbségeket bűnöző helyett immáron betegként tartották nyilván, nem számíthattak a hivatalos intézményekre. De a felszín alatt megtalálták az utat, hogy hol és hogyan lehet ismerkedni, egymással kapcsolatot teremteni, boldog és teljes életet élni. Tudjuk, hogy a séta témája sajnos máig kényes, de hisszük, hogy a megismerés elfogadáshoz vezet, ezért nemcsak az LMBTQ közösség tagjait várjuk, hanem minden városlakót.” A sétára itt lehet jelentkezni.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.