Kritikusunk is teljesen odavolt (a teljes bizonyíték itt) a Garmann nyara című képestkönyvtől, úgy emberileg, mint szakmailag:
| ||
„Stian Hole képeskönyve nem valami hihetetlen nagy kalandot örökít meg, még csak nem is egy eleje-közepe-vége történetet. Csupán egy hatéves világlátását szimulálja, azt a látást, mely még valamiképp egészként érzékeli a világot, már amennyire azt egésznek lehet érzékelni az iskolakezdés előtti, utolsó szünidei napon. Garmann világában a három tanti éppoly meseszerű lény, mint Batman, és egy pohár vízben állomásozó protézis éppoly érdekfeszítő, mint a tanti állán díszelgő hófehér szőrszál. A szerző nem átallta szinte avantgárd grafikai technikákkal életre kelteni ezt a batmanes-protézises-szőrszálas, tortáról és elmúlásról, télről és nyárról, tejfogról és iskolakezdésről szóló világot. A legnagyobb dicséret, ami Stian Hole képeiről elmondható, hogy állja a versenyt egy hatéves fantáziájával.”
Hát, így; egy újabb skandináv csoda – ezúttal bábverzióban.
