Hafner Mónika: Kicsik

  • 2014. április 25.

Snoblesse

Gyerekportrék sok-sok Sárikáról.

Anyukámnak volt egy üzlete.
Bement vásárolni egy fiatal cigány nő.
Kiválasztott egy kést.
– 560 forint.
– Csak 500 van nálam.
– Vigye csak el, majd behozza a különbözetet, ha erre jár.
– De hát én cigány vagyok!

Még középiskolás voltam, amikor anyu elmesélte ezt a történetet. Talán ez volt az első alkalom, hogy belegondoltam, milyen lehet megbélyegzettnek születni. Sokszor jut eszembe. Egyre többször... Egy barátomnak három éve született gyereke. Ő nem is tudja, hogy ahányszor gárdáról, jobbikosokról olvasok, az utcán, a kocsmában mellettem cigányoznak, zsidóznak, buziznak a „100%-os magyarok”, az ő kislányára gondolok. Hogy lehet ettől megvédeni Sárikát? Hogy fogja neki megmagyarázni, hogy ebben a világban ha olimpiát nyer, Nobel-díjat kap, kiállít a Velencei Biennálén, akkor is sokan gyűlölni fogják, lenézik, félnek tőle. És hogy fogja megértetni vele, hogy ettől még meg kell nyerni az olimpiát, a Nobel-díjat.

false

Nem ismerem a gyerekeket, akiknek megfestettem a portréját. Születésük pillanatában ugyanolyan eséllyel indulhatnának a dobogó felé, mint a szőkék és kék szeműek. Rajtuk is, rajtunk is múlik, meddig jutnak. És ők is be fogják hozni azt a 60 forintot, mint sok éve az az ismeretlen, fiatal cigány nő. Feltéve, hogy esélyt adunk nekik.
Olyan kicsik és védtelenek a Sárikáink!

Hafner Mónika kiállítása április 29-én 14.00–17.00 óráig az Oltalom Karitatív Egyesület központi irodájában (Dankó utca 11.), április 30.–május 6-ig mindennap 14.00–20.00 óráig a Márvány utca 50. alatt tekinthető meg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.