Heidrik & Kristóf Norbert – koncert

  • 2012. szeptember 12.

Snoblesse

Beköszön a popba az ősz: északi komorság & hazai melankólia a Toldi Klubban.


Emberi számítás szerint még sokáig a hal lesz a Feröer szigetek legerősebb exportcikke, de nagyon jön föl a popzene is. A 49 ezer feröeri közül egy lakosról például bizton állítható, hogy nagy nemzetközi kereslet mutatkozik popzenei tevékenysége iránt; az illetőt Heidrik A Heygumnak hívják, a műfajt pedig, amiben utazik, kamarapopnak. Heidrik a skandináv pop búskomor vonulatát erősíti, azaz haladó hagyományokat folytat: komor és borongós ütemeivel népes és illusztris társaságba nyert felvételt. Az est magyar szereplője a Feröer szigeteknél jóval nagyobb lélekszámú Miskolcon született, de Budapesten alkot: Kristóf Norbert dalszerző-gitáros-énekes melankolikus produkciójával járul hozzá a kollektív borzongáshoz.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.