hely - VYLYAN-TERASZ

  • - ts -
  • 2010. július 29.

Snoblesse

Hát, azt nem tudhatjuk, hogy szó szerint vagy inkább a mennyiség tekintetében értette-e, aki kitalálta a kulturált italfogyasztást, de annyi szent, hogy ide száz százalékig stimmel. Kiülsz, és ez alkalommal a kultúrát fogyasztod.
Bocsánat, úgy értem, hogy a bor mellé. Már a kiülés sem akármilyen kiülés, mert speciel borozóban én még nem is láttam - öregapám présháza óta, ám az a legnagyobb sajnálatomra ennél jóval kisebb volt - ennél szebbet, amerre a szem ellát, szőlők, a Mecsek lankái, nem is kiülsz, de bele egyenest a természet ölibe. Annál is inkább, mert ha jól emlékszem, a helyi szokások egyáltalán nem csak a teraszozás hagyományosnak mondható formáit (asztal, szék, napernyő) ösztönzik, de nagy lehetőségei mutatkoznak itt a fűbe kiülésnek is, a piknikezés például kifejezetten a ház hétköznapi (értsd: fesztiválidőszakon kívül eső) ajánlatai közé tartozik. Miként az egész borászat megmutatása is, afféle pincebejáráson - ezekről a megfelelő helyeken (például az interneten) lehet is, érdemes is tájékozódni, minket most mégis a - mondom: szó szerint vett - kulturális hátterű borfogyasztás érdekel. Sajnáljuk, nem sajnáljuk (a magunk részéről aligha), de itt, pont itt fordítva ez nem is menne - jöhet maga Hemingway vagy Thomas Mann felolvasni magyarul, itt a főszereplő akkor is a jó veresbor és a természet közelsége lesz, dixi. Meg persze a művészi hordók, én azt bírom a legjobban, amelyik úgy néz ki, mint egy befőttesüveg.

Lesz most dzsessz, irodalom és kiállítás is, de mind annak a 2007-es Merlot-nak tiszteleg majd, amiért engem annyira esz a fene.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.