Holdudvar kertmozi: Legfelső emelet balra

  • 2012. július 16.

Snoblesse

Végrehajtó a pácban, túszejtés a külkerületben. Folytatódik a Francia Intézet vetítéssorozata.


A végrehajtók élete nem fenékig tejfel, népszerűségi mutatójuk valahol a közterület-felügyelőké és a BKV-ellenőröké közé esik. A francia filmesek azonban szeretik a végrehajtókat, s bár könnyen megtehetnék (igény az lenne rá), hogy olcsó viccek céltáblájává teszik őket, a forgatókönyvírók és direktorok inkább az embert keresik a szürke figurákban, sőt, hébe-hóba vígjátékok főszereplőivé teszik őket. A nagy végrehajtó-alakítások sorába tartozik például a Tétova tangó savanyú képű és falábú főhőse (Patrick Chesnais remek megformálásában – kritikánk itt), és jó eséllyel pályázik a tagságra Hippolyte Girardot is, aki a Legfelső emelet balra című kertmoziban látható. A Girardot által játszott hivatalnok életét nem a tangóórák változtatják meg, hanem egy apró üzemi gikszer; történik ugyanis, hogy a kilakoltatási végzés címzettjei túszul ejtik a rossz hír hozóját.

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.