HOPPart: Hungari

  • 2014. január 27.

Snoblesse

Ezúttal a Trafóban ütik fel a fejüket a kivándorlók.
false

Elvándorlókkal van tele a pesti színház, a Katonában az Illaberek szól az újonnan kitántorgókról, a HOPPart pedig a Trafóban mutatja meg, mit gondol a külhonban (és belhonban) élő magyarokról. Ehhez egy meglehetősen gyakori díszletelemet, egy lakásbelsőt vesznek kölcsön, ám e meglehetősen gyakori díszletelemben meglehetősen szokatlan a sarkak beosztása: az egyik sarokban ugyanis tél van, a másikban viszont nyár, a harmadikban hajnal, a negyedikben pedig alkonyat, s ebből már lehet is sejteni, hogy a lakást megosztó 9 ember valójában a világ legkülönbözőbb sarkaiban éldegél. Dublinban, Tokióban, Genfben és így tovább; Norvégiában, Amszterdamban, Mexikóban, Kőbányán. A csetelés tartja össze őket meg a zene, mert a HOPPart előadása nem más, mint egy kiadós koncertszínház. Kárpáti Péter szövegeit többek között Kiss Diána Magdolna, Keresztény Tamás és Stork Natasa cseteli el.

Előadások: február 3. 21.00 óra, február 4-én 20.00 órakor.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.