Inkubátor-jam

  • 2013. december 5.

Snoblesse

A Jurányi Inkubátorházban dolgozó függetlenek improvizálnak.
false

Ahol nem a slam szól, ott a jam megy, esetleg mindkettő, de vigyázat, ne keverjük a szezont a fazonnal! A Jurányi Inkubátorházban dolgozó társulatok tagjai (és a nézők) sem úszhatják meg jammelés nélkül, a Titkos Társaság korántsem titkos műsorvezető triója (Kárpáti Péter, Sebők Bori, Boross Martin) ugyanis próbára teszi a rezidens függetleneket. A cél nem a nevettetés, hanem az életszerűség. A játék menete a következő: a nézők bepillantanak a szereplők életébe, majd az improvizációs előadás egy váratlan ponton megszakad, és beszélgetés következik. A színészek és a játékvezető-dramaturgok a nézőkkel együtt gondolkodnak a történet folytatásán.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.