Irodalmi staféta: Dunajcsik–Sopotnik–Finy

  • 2012. augusztus 7.

Snoblesse

Három új kötetes szerző adogatja az ARTplacc Fesztivál irodalmi stafétáját.


Dunajcsikot leginkább az érdekli, hogyan csordul túl a művészet a könyvek lapjain, és lép be szereplői magánéletébe: az Apám könyvtára című novellában egy elmegyógyintézet ápoltjai változnak át az olvasás hatására egy-egy irodalmi szereplővé; a Szerb Antal megkísértése címűben pedig a címszereplő egyetemista lány teszi magáévá Szerb Antal személyiségét – írta kritikusunk (teljes szöveg itt) Dunajcsik Mátyás nemrég megjelent könyve kapcsán, s hogy ez így van-e vagy sem, hogy valóban a túlcsorduló művészet érdekli-e leginkább a szerzőt avagy a nem túlcsorduló, azt a legilletékesebbtől lehet megkérdezni, hiszen két másik új kötetes – Sopotnik Zoltán (Saját perzsa) és Finy Petra (Madárasszony) – mellett Dunajcsik is ott lesz Tihanyban, az ARTplacc Fesztiválon

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.