rés a présen: Mikor és miért született meg a Spinoza Zsidó Fesztivál?
Sándor Anna: 2003-ban volt az első, vagyis idén már a 14.-et tartjuk szeptember 10. és 25. között. Az első fesztivál legelső programja Kaján Tibor bibliai témájú karikatúrakiállítása volt. Abban az időben kezdődött meg a zsidó negyed fizikai rehabilitációja, és úgy gondoltam, hogy én pedig a negyed szellemi rehabilitációjához szeretnék hozzájárulni. 70 évvel azelőtt ugyanis ebben a negyedben, ami kb. 12-15 utca, 47 színház, kabaré, zenés kávéház, galéria és a többi működött, s ezt a kultúrát, ezt a hangulatot akartam visszahozni. Hát, mit mondjak, a negyed az elmúlt 15 év alatt valóban nagyot változott.
rap: Milyen gondolatra épül az idei fesztivál?
SA: A gondolat, a filozófia nem új, szinte minden évben ugyanaz: a zsidó kultúra széles skáláját mutatjuk be egy helyen két héten keresztül. 16 program több mint 70 résztvevővel. Fő gondolatunk: nem sablonos zsidó programok, mint hogy itt egy kántor, ott egy klezmer, hanem többnyire saját darabokat állítunk színpadra, amelyek sehol máshol nem láthatók. Ilyen például a Herzl és a Pulitzer című drámánk, vagy a Poppera és a Ki volt Sólyom Janka? című zenés játékunk. Mi találjuk meg a témákat, azokat kutatjuk, feldolgozzuk, megíratjuk és színre visszük.
| ||
rap: Milyen premierek lesznek a fesztiválon?
SA: Az egyik a Jávor Pál. E zenés játék egyszerre szól a színművészről, a fenegyerekről és az emberről, mesél arról a Jávorról, aki kiállt a kollégákért, az üldözöttekért, amiért is 1944-ben eltiltották a színészettől. Másik premierünk a Lola Budapesten című szintén zenés játék. Lolának a zsidósága miatt el kellett hagynia Budapestet. Hosszú lelki és fizikai utat jár be, mire ismét visszatérhet Budapestre, 22 sanzon és sláger kíséretében.
rap: Valóban van a magyar zsidóságnak 2000 éves története?
SA: E jogos kérdésre megkapták a választ azok, akik tavaly ott voltak a 13. Spinoza Zsidó Fesztiválon. Dénes Gábor író, operatőr, rendező ugyanis 5 részben készítette el a magyar zsidóság történetéről szóló, a római kortól kezdődő filmsorozatát egészen 1900-ig, amit a tavalyi fesztiválon levetítettünk. Dénes Gáborral akkor megígértettük, hogy a munkáját folytatja. Szeptemberben a 20. század kezdetétől követhetjük az eseményeket: háborúk, forradalmak, ellenforradalmak, Trianon, zsidóellenes törvények, numerus clausus. Második világháború: munkaszolgálat, újvidéki vérengzés, a vidéki zsidóság megsemmisítése, gettók felállítása, nyilas uralom stb. Szóval Dénes Gábornak volt mit a filmben feldolgoznia, nekünk meg lesz mit néznünk.
rap: Milyen programokat ajánlanál még a fesztiválból?
SA: Ha lehetne, mindegyiket, de leginkább azokat, amelyek egyszeriek. Ebből kiemelném Heller Ágnes aktuális előadását Isten bevándorláspolitikájáról,
vagyis arról, mit mond az Örökkévaló az idegenekkel való bánásmódról, valamint Balázs Gábor előadását Spinozáról, ahol megtudjuk, miért volt Spinoza óriás. S persze Ungvári Tamás előadását sem hagynám ki. A sok beszéd mellett szemezgetnék a fesztivál zenei programjából is. Tudja-e az olvasó, mi a közös Seress Rezső és Gershwin dalaiban? Az, hogy mindkettőt a Szakcsi–Sziámi-kettős adja elő. És Fellegi Balázs Leonard Cohen-estjét említettem már? Ajánlom még a SabbathSong, valamint a Haverim Klezmer Band zenéjét, mindkét program melegséggel és humorral színezi az idei Spinoza Zsidó Fesztivált.
rap: Mit szólna Spinoza, ha felénk járna?
SA: Először is csodálkozna. Hogy szülővárosától, Amszterdamtól 1500 km-re róla neveznek el egy kulturális helyet? Nahát! És hogy domborműve a ház falán? Megkérdezné, hogy a dombormű alá sok okos mondatai közül miért épp azt választottam, ami ott van a Dob utca 15. falán. Végignézve a műsorunkat pedig megdicsérne, amiért a legtöbb program a nyílt, szabad szellemről árulkodik.
