rés a présen: Ilyen még nem volt, mint ami a Zsidó Kulturális Fesztiválon lesz, hogy Pajor Tamás önálló est, unplugged. Mi inspirálta az előadást?
Pajor Tamás: Mindenekelőtt Gerendás Pétertől jött a megtisztelő felkérés még az év elején, amely személyesen nekem mint előadóművésznek volt címezve, ezért a szóló. Azt a döntést pedig, hogy az unplugged megszólalást válasszuk, a zsinagóga történelmi jellege és akusztikai adottságai szülték. Mindez meghatározta a tematikát is, hiszen olyan dalokat kellett választanom a repertoáromból, amelyek vagy eleve akusztikusak, vagy áthangszerelhetők. A zenekar – összetételét tekintve – számomra is izgalmas és újszerű lesz. Aki kihagyhatatlan belőle ezúttal is, Szentkirályi György barátom, aki a legtöbb dalom zeneszerzője és hangszerelője évtizedek óta. Az ő talentumát rengeteg nagyszerű dal dicséri, például a közelmúltban népszerűvé vált Szeretem Pestet is. Emellett olyan kiváló zenésszel is erősítünk, mint Hárs Viktor, aki számos hazai és nemzetközi sztárral zenélt már együtt Katona Klárin és Hobón át Al Di Meoláig. Sárkány Bertalan képviseli az ütősszekciót, aki a Mary Popkids formációban is játszik. A kamarazenei hangzásról pedig a Tilia vonósnégyes fog gondoskodni.
| ||
rap: Most akkor teszel egy visszatérő lépést a budapesti avantgárd művészeti élet felé?
PT: Mindig is igyekeztem kísérletező jellegű, a műfaji határokat több szempontból is feszegető alkotásokat létrehozni. Ez most sem lesz másképpen, sőt… Az elmúlt években szózenének neveztem el a tulajdonképpen már évtizedek óta általam fejlesztett műfajt. Fellelhetők benne a slam poetry, a megzenésített vers, a sanzon és a hagyományos popzene elemei, mégsem lehet egyikkel sem azonosítani. Ehhez, azt gondolom, a személyes tónus is hozzájárul. Semmiképpen sem vagyok hagyományos értelemben vett énekes, inkább előadó, és többségében a dalaim sem igazán feldolgozásra vannak kalibrálva. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki más dalait énekeljem, és az enyémek sem kifejezetten könnyen interpretálhatók más által. A szózenét dalliterációnak is nevezem, amelyhez egy kis saját gyártású szlogen is társul: „a szó zenél, a zene beszél”.
rap: Hogyan kapcsolódtál a Zsidó Kulturális Fesztivál programjához?
PT: Első alkalommal teszek eleget ilyen meghívásnak, és óriási megtiszteltetés, hogy a Dohány utcai zsinagógában adhatok koncertet. A hely történelmi és ünnepi jellegét nem kell bemutatnom, de mindennek az adja a különlegességét, hogy itt nőttem fel. Szüleimmel főleg a Nagyfuvaros utcai zsinagógába és a Rabbiképzőbe jártunk, időnként pedig, nagyobb ünnepekkor, a „Dohányba” is, de mindenképpen ez az a közeg, amelyben a gyermekkorom telt. És hát ismert az élettörténetem, amely a totális lázadásból jutott el az Istenhez való megtérésig. Identitásomat Jézusban mint Messiásban hívő zsidóként határozom meg, ami rólam eddig is teljesen publikus volt, bár ez a történelmi előzményekből kiindulva sokak számára nehezen befogadható. Ezért még kiemeltebb jelentőséggel bír számomra a szeptember ötödikei koncert.
rap: Hol találkozhatunk még veled az őszi kulturális szezonban?
PT: A repertoár nagy részével budapesti kávéházakban tervezek hasonló unplugged fellépéseket.
rap: Ki az, aki a mostani rapperek közül Pajor-utód lehet?
PT: Rengeteg tehetséges rapper van a magyar szcénában. Engedtessék meg, hogy én egyet emeljek ki, érintettség okán. Bár igyekeztem más irányba terelni, de az élet úgy hozta, hogy Ábrahám fiamat is hasonló adottságokkal áldotta meg a Mindenható. A szárnyait bontogató EMLP formációval már kivívták a szakma elismerését.
