Egy dán, egy norvég, s mindketten mesterei a hangszerüknek.
Ajánlom
Egy estén mutatkozik be a fiatal skandináv gitárosok generációjának két kiemelkedő, nagy hatású képviselője: zenéikkel úgyszólván a dinamikai spektrum két ellentétes oldalát járják be. A dán Jakob Bro – aki Paul Motian Electric Bebop Bandjének tagjaként vált széles körben ismertté – letisztult, szellős, nyugodt muzsikát játszik, jelen esetben a norvég doboslegenda, Jon Christensen és az amerikai nagybőgős, Thomas Morgan társaságában. Legutóbbi lemezeit olyan dzsesszlegendák közreműködésével rögzítette, mint Lee Konitz, Bill Frisell, Craig Taborn vagy Paul Motian.
A zenéihez afféle punkos attitűddel viszonyuló Stian Westerhus az amúgy is izgalmas norvég dzsessz színtér egyik legjelentősebb, új utakat szabó alakja. Nils Petter Molvær triójának tagjaként, valamint két éve a Trafóban szólóban is hallhatta már játszani a hazai közönség – egy ideig (2008–2009) tagja volt a fúziós/progresszív zenét játszó Jaga Jazzistnek, s velük adott ki lemezt a Ninja Tune kiadónál (One-Armed Bandit). Westerhus legújabb triója, a Pale Horses élén kifejezetten törekszik a zene fizikai hatásának kiteljesítésére: gitárjátéka sok tekintetben szakít a hagyományokkal, egyben újradefiniálja a gitár mint szólóhangszer lehetőségeit. Számára a műfajhatárok sem szabnak korlátokat: analóg effektjei segítségével bármikor kalandozhat az elektronikus noise-ambient vagy a posztrock zenék birodalmában is.
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók(The Sopranos).
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
A magyar labdarúgást hatvan éve, utolsó valamirevaló vb-szereplésünk óta hazugságok áradata lepi el. A tizenöt éve regnáló miniszterelnök temérdek közpénzzel, amelyet beleölt, csak ennek a hazug világnak a fennmaradását szolgálta.
Azt a magyarázatot, mely szerint Hadházy, vagy Tordai Bence vagy Szabó Tímea és Szabó Szabolcs indulásának tiszás támogatása, a javukra esedékes visszalépés olyan engedmény lenne a bukott rendszer seprőjének, amely ingadozó tiszás szavazók tíz-, sőt százezreit térítené vissza a Fideszhez, nehéz elhinni.
Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásaiban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.
Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?
A világgazdasági centrumok közötti verseny, a Covid-19 gazdaságra gyakorolt hatása, az évek óta zajló orosz–ukrán háború az unió egészét érintő fejlesztési tervek újragondolására késztették Brüsszelt – mondja Pelle Anita közgazdász, az SZTE docense az EU változó fejlesztéspolitikai célkitűzéseiről.