A költészet napja: Ady/Petőfi

  • 2013. április 4.

Snoblesse

Zseni és zsenibb: Ady és Petőfi emberi oldalát feszegeti a Nézőművészeti Kft.

Ady így nyilatkozott Petőfiről: „Petőfi nem volt megfontolt, komoly ember, ő egy izgága gyermek volt.”

Az irodalomtörténész így nyilatkozott Petőfiről: „Úgy rémlik, Kossuthnak is van egy visszaemlékezése, amely szerint Petőfi nagyon nagy költő volt, de kiállhatatlan ember."


Fotó: Böjte Ági

Szerzőnk így nyilatkozott Adyról: „Magyarán szólva sokan mindenekelőtt a valódi vagy vélt pozőrséget utasítják el Adyban, a már-már a hübriszig vagy akaratlan önparódiáig menő önösségét, mely nem átallja kijelenteni egy rajongója felkiáltása után, hogy a hölgy téved, ő »nem király, hanem isten«.”

Ady így nyilatkozott Adyról: „Természettani törvény, hogy utánam ötven esztendeig nem jön hozzám hasonló költő.”

És hogy a Nézőművészeti Kft. hogyan nyilatkozik az ügyben? A válaszokat Ady/Petőfi című produkciójuk tartogatja, melyben a két költőzseni – vigyázat! – gyanúsan emberi oldaláról mutatkozik meg. Elvégre a költő is csak ember, még ha történetesen zseni is. A rendhagyó irodalomóra szereplői: Katona László és Kovács Krisztián. Rendező Scherer Péter.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!