A 35. legjobb: Sátántangó a Cirkóban

  • 2012. augusztus 17.

Snoblesse

Azt eddig is tudtuk, hogy a Sátántangó a legjobb, csak azt nem, hogy hányadik legjobb: a Sight & Sound listája alapján a harmincötödik. A Cirko-Gejzír nem késlekedik a vetítéssel.


Ritka az olyan nap, amikor ne látna napvilágot legalább egy, minden idők legjobb filmjeit összegyűjtő lista, de csak egy olyan van, mely Michael Mannt, Francis Ford Coppolát és Quentin Tarantinót is (hogy Woody Allenről már ne is beszéljünk) a közreműködői között tudhat. Ez a lista a Sight & Sound brit filmes folyóirat tízévente összeállított toplistája, mely nem is egy, hanem rögtön két lista: egy a rendezői szavazatokból, egy másik pedig a kritikusokéiból áll össze. A kritikusi listán, mely idén 846 kritikus – köztük egy narancsos – szavazatai alapján tevődött össze, nem túl meglepő módon az első helyen Hitchcocktól a Szédülés található, de az első 50-be felkerült a Sátántangó is – Tarr Béla filmje az igen előkelő 35. helyen végzett. S ha már így esett, a Cirko-Gejzír rögvest le is vetíti a Buster Keaton és Fritz Lang közé ékelődött mester 421 perces remekművét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.