Koppenhága Gyabronkával

  • 2016. november 23.

Snoblesse

Kinek lesz előbb atombombája: a náciknak vagy az amerikaiaknak?
false

Mostanában nagy divatja van a kétszemélyes vitadaraboknak: míg a Spinózában Max Nordau és Herzl Tivadar vitatkoznak a zsidó állam szükségességéről, addig a hasonló kiterjedésű Rózsavölgyiben két fizikus, a dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg, az atomfizika kutatásának úttörői dugják össze a fejüket. Bár a kapcsolat megszakadt köztük, amikor Németország lerohanta Dániát, de tudtak egymásról. Bohr tudta, hogy Heisenberg a náci Németország atomprogramjának a vezetője; feladata, hogy feltalálja az atombombát, amit bevethetnek az ellenséges országokkal – akár Dániával – szemben.

1941-ben Heisenberg Koppenhágába utazott, hogy találkozzon Bohrral, s a két fizikus közös sétát tett, hogy ne tudják lehallgatni a beszélgetésüket. Vajon miről lehetett szó köztük? Erre keresi a választ Michael Frayn, aki valós események darabkáiból építette föl színdarabját.

Míg a Spinózában Gyabronka József Nordaut, a Rózsavölgyiben Bohrt alakítja. Heisenberget pedig Őze Áron.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.