"Intenzív, vagány, kétségbeesett" - Kovács Dániel színész, rendező

  • rés a présen
  • 2013. november 21.

Snoblesse

Új epizóddal jelentkezik a Művház - a rögtönzött sorozat kitalálójával beszélgettünk.

rés a présen: Mikor és hogyan vetődött fel a Művház című sitcom ötlete, amelyet október 25-én mutattatok be a Jurányiban?

Kovács Dániel: Két évadon át csináltuk a Katonában a Gondnokság című színházi sorozatot Dömötör András rendezőtársammal. Mikor idén tavasszal - tizenöt epizód után - vége lett, úgy éreztük, mindenképp dolgozni akarunk még ebben a félig-meddig magunk által teremtett műfajban. Elkezdett formálódni egy új, művházban játszódó misztikus szociothriller-sorozat ötlete, aminek a témája - a havi aktuális, ironikus közéleti reflexiók mellett - kultúránk, identitásunk helyzete.

false

rap: Kikkel valósítod meg az új műsort?

KD: A Szakkör formálódó stábjába tartozik András mellett többek közt Kálmán Eszter látványtervező és Laboda Kornél, nálunk író-dramaturg funkcióban. A főbb szerepekben pedig Tamási Zoltán, Szamosi Zsófi, Vajda Milán, Stefanovics Angéla, Schruff Milán, Mészáros Piroska, Szilágyi Csenge, Makranczi Zalán lesz látható. És később még sokan mások!

Egy epizód három-négy próba alatt készül el egy alig pár oldalas szinopszis alapján. A többit mind ott helyben kell összerakni a színészekkel együtt: ez nagyon felszabadító, ugyanakkor idegtépően feszített munkatempót igényel. Pár nap alatt szinte a semmiből jön létre egy előadás - "rögtönzünk".

rap: Hol, mikor lesz látható a Művház?

KD: Havonta egy epizódot készítünk, ezt egy este kétszer játsszuk, héttől és kilenctől. Legközelebb (a 2. epizódot) november 28-án. Az előadásokról felvétel készül, és feltesszük a YouTube-ra, hogy bárki követhesse az eseményeket.

rap: A többi munkád milyen gyakran és hol látható?

KD: A Katona Kamrájában megy elég gyakran a Virágos Magyarország című új magyar operett, ezenkívül szeretettel várok mindenkit a Woyzeck-rendezésemre a Tri-Bühne színházba, Stuttgartba.

rap: Melyik munkádat szeretted a legjobban?

KD: Mindegyik a gyerekem, nehéz választani... De például még az egyetemen csináltam egy részt a Platonovból. Ki akartam próbálni, működik-e Csehov darabja úgy, ahogy én olvasom: intenzív, vagány, szarkasztikus, kétségbeesett bohózatként. Azt hiszem, körülbelül sikerült. Fontos nekem Az élet álom is, ami a Kamrában ment, a legnagyobb szakmai trip pedig a Gondnokság volt; létrehoztunk és két éven át működtettünk egy saját világot, kicsit fellengzősen amolyan kortárs magyar szuperhőseposzt. Talán elmond valamit arról, hogy mennyire benne éltünk, hogy az egyik főszereplőnk most született kisfiát a saját szerepnevéről akarta elnevezni.

rap: A Művház után milyen terveid vannak rövid és hosszú távon?

KD: Tavasszal csinálok egy dokumentum-színházi előadást Kultúr címmel, szintén a művelődési házakról, és tágabb értelemben a magyar kultúra helyzetéről. Ez a Művház párja lesz. Érdekel ez a diptichonforma, egy témát két nagyon eltérő színházi formában körüljárni. Befejezem a doktori iskolát, részt veszek az egyetemen egy színészosztály képzésében is. Hosszabb távon szeretnénk Dömötör Andrással a Szakkör tevékenységét kiszélesíteni, és állandó csapattal, folyamatosan működni. Úgy néz ki, operaénekes-hallgatóknak is fogok egy rövid operát rendezni, és Stuttgartban is dolgozom majd jövőre.

rap: Ki az a színész, akit szívesen rendeznél, de még nem volt hozzá szerencséd?

KD: Rengetegen vannak! Remélem, sokakkal fogok találkozni a Művház készítése során, ami ideális lehetőség ebből a szempontból: nem titkolt szándékunk, hogy friss tehetségeket vagy épp nagyszerű, ám elfoglalt színészeket hívjunk meg, akár csak egy epizód vagy villanás erejéig. Tegnap például Lázár Katival forgattunk egy videobetétet, ma Mucsi Zoltánnal...

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.