Kurátorok – Kovácsoltvas pelenka

  • 2014. január 8.

Snoblesse

Így mutyizunk mi – a TÁP Színház nekimegy a kurátoroknak.
false

Magyarországon a kulturális pályázatokat a bennük foglaltak alapján, tehetség és teljesítmény szerint bírálják el – talán az unokáink megélik majd, hogy ez a mondat mindenféle arcpirulás nélkül leírható legyen, ám addig, mint az a napnál is világosabb, a mutyizás, a korrupció, a mellébeszélés, a politikai és magánérdekek az irányadók. Tápláló közeg ez az abszurd színháznak, és itt lép be a képbe a Vajdai Vilmos vezette TÁP Színház, amely nem nézhette tétlenül ezt a szánalmas magyar jelenséget. A táposok a rájuk jellemző komolysággal járják körül a kuratóriumok működését: Vinnai András darabjában Keresztes Tamás, Pálmai Anna, Bánki Gergely, Hegedűs D. Géza, Mészáros Béla, Iványi Marcell, Vati Tamás és még sokan mások merülnek alá a magyar kuratóriumok, pályázók és kurátorok setét világába.

Az előadásra a Magyar Narancs olvasókártya érvényes. Részletek itt!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.