Squat Wars Ep. 2: Budapest Strikes Back

  • 2012. szeptember 19.

Snoblesse

Prága után Budapest lakatlan tereiről és a beléjük költözött civil közösségekről szól a Lakatlan című előadás-sorozat a MÜSZI-n.


A KÉK – Kortárs Építészeti Központ Lakatlan című előadás-sorozatának középpontjában az üres terek állnak, azok a már és még nem használt nagyvárosi épületek, ahová a civil, közösségteremtő akarat – hol engedéllyel, hol a squat-nagykönyvben foglaltak szerint – új életet hozott létre. Múlt alkalommal a prágai helyzet volt terítéken, ezúttal a budapesti: Landwehr Klára, a Királyutca-Dizájnutca Klaszter vezetője számol be az üres ingatlanok ideiglenes hasznosításáról. Egy ilyenről, a hajdani zsidó kaszinó romjain kivirult civil közösségről lapunk munkatársa is tudósított, amikor részt vett a zsidó negyed bejárásán: „Az egykori zsidó kaszinó helyén, vagyis a Nyár utca 29.-ben működő közösségi térbe még csak hálni sem jár a kapitalizmus. A fűtetlen, de a piacgazdaságtól jól szigetelt tér festői vidék, s nemcsak azért, mert a foglalt házak majd minden hangulati és ideológiai kelléke fellelhető a félhomályban, de azért is, mert az 1924-ben kaszinóként és vendéglőként nyitott (utóbb üzemi célokat is szolgáló) földszintet és első emeletet egy ifjú festőművész kapta kölcsön »közösségteremtés céljából« az ingatlan tulajdonosától.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.