Lars von Trier-hétvége#02 Riget I & II

  • 2012. április 17.

Snoblesse

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel: tárul Trier kórházsorozata.

 


Alighanem nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Lars von Trier kórházsorozatának alapos ismerete hosszú ideig éppúgy elengedhetetlen volt a jó társasági szerepléshez, mint a Monty Python biblia, A nagy Lebowski vagy a Picasso kalandjai. A Skandináv Ház és a magyarhangya múlt héten már tartott egy Lars von Trier-estet, de az igazi nagy falat csak most következik. A Riget vagy  Birodalom „meglehetősen elvont és beteg” és abszurd humorban gazdag első évada 14.00 órától, míg a sorozat „meglehetősen elvont és  beteg” és abszurd humorban gazdag második évada 19.00 órától kerül (magyar felirattal) vetítésre.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.