| ||
„Sokféle politikai színházat látni ma – az alul lévők történeteit, a hatalom birtokosainak ádáz munkálkodását, látni tragédiát, komédiát, pásztorjátékot, komikus pásztorjátékot, hogy Poloniust idézzük a Hamletből. De most már látni azt is, mi jön utána: amikor a pusztításból hátramaradt hullahegyeket valakik majd szemügyre veszik. Amikor mindennek vége, és itt az új erő, az új hatalom. Mert a Hamlet a pusztítás maga és az utána következő dráma egyszerre. Hogy kicsoda Fortinbras, és hogyan ábrázolják az utolsó jelenetben, ugyanúgy politikai kérdés, mint hogy mi történt előtte abban az öt felvonásban.” Így kezdte kritikusunk kritikáját az Örkényben nemrég bemutatott Hamletről, mi meg úgy folytatjuk, ahogy azt ilyenkor kell, a szereposztással:
Hamlet, Dánia hercege: Polgár Csaba, Hamlet apjának szelleme: Gálffi László, Claudius: Znamenák István, Gertrud királyné: Für Anikó
Hamletet Nádasdy Ádám magyarította és Bagossy László rendezte.
