Szép Ernő a Pestiben (is)

  • 2014. április 2.

Snoblesse

Jönnek a Csuszikok: a Pestiben Szép Ernő Vőlegényét játsszák.
false

„A Vőlegény jól kivitelezett darab, sikeréhez elegendő némi tempóérzék és néhány jól megcsinált alakítás. Más kérdés, hogy olyan színmű, amelyet elég jól könnyen, nagyon jól viszont nehezen lehet előadni. Megint más kérdés, hogy csak azok a produkciók maradnak fenn a színházi emlékezetben, amelyek jobbak az elég jónál, vagy legalább emlékezetes alakítások akadnak bennük. Rendezői koncepciók nemigen győznek Szép Ernő és a Vőlegény felett; kár a gőzért, mondhatni.” Ezeket a sorokat egy régi, Új színházi Vőlegény-előadás láttán írta kritikusunk, de alighanem erre az új, Pesti színházi előadásra is érvényes szavak ezek. Ezúttal Forgács Péter rendezői utasításait követik a szépernőül beszélő színészek: Varju Kálmán, Bata Éva, Hegedűs D. Géza, Igó Éva, Járó Zsuzsanna, Péter Kata és a többiek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.