Kritikusunk nemrég elérkezettnek látta az időt, hogy a művésznő harmadik lemeze – a Sheezus – apropóján elmerengjen a Lily Allen-jelenségen, vagy ahogy ő fogalmazott: „azon, hogy vajon miként is tudott ez a teljesen átlagos hangú és külsejű angol lány globális ismertségre szert tenni, de ne legyünk igazságtalanok: Lily Allen 2006 táján igazi karakterként emelkedett ki gyárakban előre csomagolt pályatársainak szomorú tengeréből.”
| ||
A merengés a következő eredményt hozta: „A még most is csak 29 éves (anti)popdíva két figurát egyesített magában: a beszíva hadaró, kedves szomszéd lányét és a hol a saját családjának, hol a homofóboknak (ez volt a Fuck You, amelyet egy játékos klipben, amolyan társadalomjobbító szándékkal magyar színművészek is elővezettek néhány éve) vagy bárki másnak bátran beolvasó bestiáét. Rokonszenves volt és bosszantó, arrogáns és ártatlan, a zenéjét pedig ugyanezekkel a szópárokkal lehetett jellemezni…”
Aki kíváncsi, mennyire értékeltük Lilly Allen harmadik lemezét, mindenképpen kattintson ide, aki pedig az élő produkcióra gerjed, annak irány a Sziget és a Nagyszínpad.
