Más bolygó

  • 2016. december 8.

Snoblesse

Kerekasztal-beszélgetés, filmvetítés és parti Fabricius Gábor Más bolygó című regénye kapcsán.
false

A kilencvenes években sokan utaztak – szó szerint és átvitt értelemben is – más univerzumokba: a korábban Keleten ismeretlen acid és techno, a Nyugatról érkező elektronikus zene egy generációt ragadott magával. A berlini fal leomlása után Kelet-Európát elárasztotta a Nyugat sajátos, akkor friss (ellen)kultúrája, az az eklektikus, sok tekintetben hedonista, de inspirálóan friss (nem csak) zenei világ,  amelyből többek között a Tilos az Á, a Tilos Rádió, az FMK klub acid partijai, X-lab szeánszok a Tituszékkal, a Hyperspace, a Kopaszi-gát nedves hajnali ciripelése, a Cinetrip, a Fáklya Klub technós dörömbölése vagy a kultikus frank-hegyi, törökbálinti partik is kinőttek.
Wunder, Fabricius Gábor most megjelent Más bolygó című regényének főhőse pedig végigéli ezt a kort, s közben azon tűnődik, vajon képesek leszünk-e valaha nyugatiak lenni itt, Kelet-Európában.

 

A könyv apropóján szombat este egy kerekasztal-beszélgetésre (résztvevők: Fabricius Gábor, Kömlődi Ferenc, L. Laki László, Csete ’Manek’ Gábor, Papp László és szerzőnk, Barotányi Zoltán), előtte még filmvetítésre és egy hajnalig tartó tripre invitálnak a korszak szellemében. A helyszínek: előbb (élőszóban) a Liebling, majd (síppal-dobbal) a Fogas valamennyi színpada és helyisége!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.