Más bolygó

  • 2016. december 8.

Snoblesse

Kerekasztal-beszélgetés, filmvetítés és parti Fabricius Gábor Más bolygó című regénye kapcsán.
false

A kilencvenes években sokan utaztak – szó szerint és átvitt értelemben is – más univerzumokba: a korábban Keleten ismeretlen acid és techno, a Nyugatról érkező elektronikus zene egy generációt ragadott magával. A berlini fal leomlása után Kelet-Európát elárasztotta a Nyugat sajátos, akkor friss (ellen)kultúrája, az az eklektikus, sok tekintetben hedonista, de inspirálóan friss (nem csak) zenei világ,  amelyből többek között a Tilos az Á, a Tilos Rádió, az FMK klub acid partijai, X-lab szeánszok a Tituszékkal, a Hyperspace, a Kopaszi-gát nedves hajnali ciripelése, a Cinetrip, a Fáklya Klub technós dörömbölése vagy a kultikus frank-hegyi, törökbálinti partik is kinőttek.
Wunder, Fabricius Gábor most megjelent Más bolygó című regényének főhőse pedig végigéli ezt a kort, s közben azon tűnődik, vajon képesek leszünk-e valaha nyugatiak lenni itt, Kelet-Európában.

 

A könyv apropóján szombat este egy kerekasztal-beszélgetésre (résztvevők: Fabricius Gábor, Kömlődi Ferenc, L. Laki László, Csete ’Manek’ Gábor, Papp László és szerzőnk, Barotányi Zoltán), előtte még filmvetítésre és egy hajnalig tartó tripre invitálnak a korszak szellemében. A helyszínek: előbb (élőszóban) a Liebling, majd (síppal-dobbal) a Fogas valamennyi színpada és helyisége!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.