Főszerepben a főváros - Megyeri Léna művészeti menedzser, Mozsár műhely

  • rés a présen
  • 2016. december 9.

Snoblesse

Kortalan kortárs - Botrány

rés a présen: Mikor alapítottátok a Mozsár műhelyt?

Megyeri Léna: A Mozsár műhely a Nagymező utcai Mozsár kávézó emeletén működő új színházi játszóhely, amelyet a Független Színművészetért Alapítvány tart fenn és finanszíroz. Az alapítvány három éve vesz részt a kulturális életben színházi előadások, zenei projektek, fesztiválok támogatójaként. Idén az alapító elérkezettnek látta az időt, hogy – megtartva az alapítvány célját, a független kulturális kezdeményezések támogatását – saját helyszínen segítsen hozzá elsősorban színházi produkciókat a bemutatkozáshoz. Az én feladatom a műhely művészeti arculatának kialakítása, egy izgalmas, új játszóhely megteremtése.

rap: Mi a specialitásotok?

false

ML: Nem véletlenül választottuk a „színház újragondolva” szlogent. Ezen a speciális helyen, színháztechnikai értelemben puritán körülmények között a szó, a színészi játék, a gondolat az, amitől érdekessé válik, amit bemutatunk. Indító és egyben vezérprojektünk a Beszélő levelek, amelyben színészek, írók, zenészek olvassák fel híres művészek, történelmi személyiségek humoros, megindító vagy elgondolkodtató leveleit. Ez egy olyan színházi formátum, ami ebben a formában még nem volt Magyarországon. A többi produkciónk kiválasztásánál is arra törekedtünk, hogy kicsit más legyen, mint a megszokott, akár azért, mert műfajok határterületén mozog, akár azért, mert szokatlan színházi eszközökkel él.

rap: Hogyan kezdtél el színházzal foglalkozni?

ML: Édesapám (Megyeri László színházi szakember) révén gyakorlatilag színházban nőttem fel, de sokáig eszembe sem jutott, hogy én is színházzal szeretnék foglalkozni. Idővel mégis visszakanyarodtam a gyökerekhez, és projektmenedzserként már számos társulattal, produkcióval volt lehetőségem együtt dolgozni. A legutóbbi állomás a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt, ahol nemzetközi és pályázati referensként dolgoztam. Most minden energiámmal a Mozsár műhelyre koncentrálok, ahol külön szívügyem a Beszélő levelek c. produkció, amelynek az ötletgazdája és a szerkesztője is én vagyok.

rap: Milyen színházban hiszel?

ML: Szeretnénk tehetségeket megmutatni a közönségnek, és szeretnénk, ha a nézők nemcsak jól éreznék magukat, de egy kicsit kimozdulnának a komfortzónájukból is. Az összes idei bemutatónk valamiben eltér a hagyományos színházi formáktól. A Karnyónét Szilágyi Bálint végzős rendezőhallgató állítja színpadra, minden szerepet három fiú játszik. A Kortalan kortárs című „színházi talkshow” minden hónapban más témát jár majd körül kortárs magyar írók szövegeit segítségül híva, az est második részében pedig Szily Nóra beszélget az előadókkal és a nézőkkel az adott témáról. Tavasszal mutatjuk be az Ezerarcú Budapest című produkciót, amelynek „főszereplője” Szilágyi Csenge és Nagy Dániel Viktor mellett a főváros lesz. Ez persze csak egy kis ízelítő a kínálatból.

rap: Mik a legközelebbi programjaitok?

ML: December 14-én lesz a Kortalan kortárs c. sorozat első estje; az e havi téma a botrány. A hónap második felében újra látható lesz a Karnyóné, valamint a Szépkisnap című monodráma Szirtes Balázs előadásában, amely mély humánummal, sok humorral, de mégis szívszorítóan mutatja be egy férfi kálváriáját, és egyben szembesít azzal, hogyan tud a társadalmi előítélet, egy közösség korlátoltsága egy életet (majdnem) tönkretenni. A kicsikre is számítunk, nekik a Puha vagy banya! című előadást ajánljuk, amely a Jancsi és Juliska mese feldolgozása mézeskalács bábok segítségével.

rap: Mik a hosszabb távú terveitek?

ML: Az alapítvány az említett produkciókat pályázaton válogatta ki. Ennek eredményeként a következő fél évben még három-négy produkció kap lehetőséget a bemutatkozásra. A sikeres előadásokat repertoárjelleggel játsszuk tovább. Jövő év elején is szeretnénk kiírni pályázatot a következő évad bemutatói­ra. Tervezzük ugyanakkor, hogy teljesen önállóan is hozunk létre produkciókat. Az első évad meg fogja mutatni, hogy mi „áll jól” a helynek, kivel érdemes közösen gondolkodni a saját arculat fejlesztésében.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.