Mesterségek Ünnepe: Napra zenekar

  • 2012. augusztus 8.

Snoblesse

Népi és elektronikus hangszerek, Bartók Béla és Jimi Hendrix öröksége, etno és rock – a Napra zenekar koncertezik.


 

Both Miklóssal akkor beszélgettünk utoljára, amikor Radnóti verseiből készített könnyűzenei verslemezt (a teljes interjú itt), s ezzel a műfaj visszafogottabb elemzői szerint is új fejezetet nyitott a verslemezek történetében. A megzenésített Radnóti-sorok apropóján a zenész kulisszatitkokról is vallott a Narancsnak, egyebek mellett arról is, mi a különbség egy Napra- és egy verses szólólemez elkészítése között. „A legnagyobb különbség az, hogy a Napra sokkal »tudományosabb«. Annak az volt a kiindulópontja, hogy én egy olyan gitáros vagyok, akinek nem sikerült a népzenével kielégítő kapcsolatba kerülnie. Hiába törekedtem a népzenének megfelelő kifejezési módra, nem tudtam elérni. Mert maga a hangszerem gátolt meg benne. És akkor készítettem egy hegedűgitárt négy húrral, a hegedűnek megfelelő hangolással, és közben megtanultam hegedülni is. Ez a »tudományos« előkészület nélkülözhetetlen volt. A Radnóti-anyag sokkal zsigeribb. Teljesen beszippantott, szinte mindent kizártam magam körül, a végén már úgy éreztem, hogy csak ketten vagyunk Budapesten, Radnóti meg én.” Nos, ezúttal a népzenével immár kielégítő kapcsolatot ápoló, négy húron pendülő hegedűgitáros (frappánsabb megfogalmazásban: gitárprímás) a Napra beltagjaként lép fel a Mesterségek Ünnepén.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.