Mika Skandi Filmklub: Together

  • 2014. február 3.

Snoblesse

Lukas Moodysson 2000-ben készült filmjét vetítik.
false

Bergman ifjú mesternek titulálta, és ez legalább akkora érdem, mintha valakinek az Oscar mellé az Európa Filmdíjat is hozzácsomagolják, és még egy Arany Pálmát is hozzácsapnak a csomaghoz. Igaz, Bergman ezt még akkor mondta, amikor fiatal honfitársa, Lukas Moodysson (interjúnk vele itt) még nem vette annyira komolyan magát (Mamut című filmjét Bergman már nem élte meg), és olyan remek kis filmeket készített, mint a Fucking Amal és az Együtt. Utóbbi majd’ egy évtizedes késéssel érkezett a hazai mozikba, de a hetvenes években és egy stockholmi kommunában játszódó sokszereplős dramédia mit sem vesztett üdeségéből. Zord kritikusunk is nagyon bírta, még Truffaut-t is belelátta (a teljes írás itt) az alkotásba: „Sokáig fel se tűnik, hogy az Együtt minden retrószaga és korfestő kezdeménye ellenére valójában nagyszerű gyerekfilm, a svéd gyerekversek prózai átirata, vagy épp Truffaut Zsebpénzének folytatása.”

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.