Ady+Petőfi+Tóth Krisztina

  • 2014. február 3.

Snoblesse

A Nézőművészeti Kft. az Ady/Petőfit játssza.

Ady így nyilatkozott Petőfiről: „Petőfi nem volt megfontolt, komoly ember, ő egy izgága gyermek volt.”

Az irodalomtörténész így nyilatkozott Petőfiről: „Úgy rémlik, Kossuthnak is van egy visszaemlékezése, amely szerint Petőfi nagyon nagy költő volt, de kiállhatatlan ember.”


Fotó: Böjte Ági

Szerzőnk így nyilatkozott Adyról: „Magyarán szólva sokan mindenekelőtt a valódi vagy vélt pozőrséget utasítják el Adyban, a már-már a hübriszig vagy akaratlan önparódiáig menő önösségét, mely nem átallja kijelenteni egy rajongója felkiáltása után, hogy a hölgy téved, ő »nem király, hanem isten«.”

Ady így nyilatkozott Adyról: „Természettani törvény, hogy utánam ötven esztendeig nem jön hozzám hasonló költő.”

És hogy a Nézőművészeti Kft. hogyan nyilatkozik az ügyben? A válaszokat az Ady/Petőfi című produkciójuk tartogatja, melyben a két költőzseni – vigyázat! – gyanúsan emberi oldaláról mutatkozik meg. Elvégre a költő is csak ember, még ha történetesen zseni is. Szereplők: Katona László és Kovács Krisztián. Rendező Scherer Péter.

Az előadás után közönségtalálkozó: Tóth Krisztina mesél Ady/Petőfi tárgykörben.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.