N.O.M. & Mussurunga & dieb13

  • 2012. május 29.

Snoblesse

Bolondok hajója: egy csapat orosz és néhány osztrák – együtt fognak zavart kelteni az erőben.


A N.O.M. már valóságos intézménynek számít a szentpétervári zenei/művészeti világban – valóságos hazajáró lelkek ők: már ami budapesti fellépéseiket illeti. Az oroszok avant/rockkal keretezett, táncosokkal, jelmezes fellépőkkel gazdagított zenés színháza rendre meghódítja a lelkes koncertlátogató publikumot. Ráadásul ezúttal bővített kiadásban érkeznek: először lesz velük a színpadon énekesnő, és megosztja velük a pódiumot Alexander Liver (eredeti nevén Dmitrij Tyihonov), a genfi opera szólistája is, akinek bosso profundo (a legmélyebb basszus) orgánuma már magában is kuriózum. Már csak ezen a ponton csatlakozik hozzájuk a két Fuckhead-tag alapította osztrák „szupergrupp”: az itt leginkább hangkovácsként közreműködő Sigi Anger ugyanis civilben a bécsi opera kórusában énekel, a változatosság kedvéért szintén basszus hangnemben. Ezúttal Didi Bruckmayr társaságában gyártja majd elképesztő, vetítéssel és kántálással kísért indusztriális hangulatú, néha breakcore-ba hajló hangkollázsait – a jelen levő szerencsés közönség nagyobb épülésére. A harmadik fellépő a kísérletező elektronikus művész dieb13 – nos, ő sem fog kilógni a sorból. Az estre a belépés ingyenes – ám ehhez előzetes regisztráció szükséges!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.