Sóley & Sin Fang az A38-on

  • 2012. május 29.

Snoblesse

Finom, mint a vulkán pora: két fiatal, nagyon tehetséges izlandi, avagy híradás a zene szofisztikáltabb oldaláról.


Sóley Stefánsdóttir a tavalyi év egyik titkos felfedezettje: We Sink című, még ősszel (a berlini Morr Music kiadónál, ahol többek között Lali Puna és a honfitárs múm adja ki lemezeit) megjelent albuma méltán aratott sikert – s azóta a koncertszínpadokat is meghódította már. Titka látszólag egyszerű: takarékos és gusztusos hangszerelés mellett (az elektromos zongora rendre főszereplő!), a feltétlenül szükséges elektronikus hangbűvészkedés bevetésével, kristálytiszta hangon, megkapó tónusban énekli finoman megformált, távolról talán folkpopnak nevezhető és maximálisan fülbemászó dalait. Nem is jön egyedül, hiszen aznap este önálló produkciójával a közönség elé áll egykori zenekari társa a Seabear együttesből. Sin Fang, eredeti nevén Sindri Már Sigfússon négy éve lépett szólópályára, tavaly már a második albumát adta ki Summer Echoes címen (amúgy szintén a Morr Musicnál). Az erősen pszichedélikus hatású, jóféle elektronikával megbolondított, Sin Fang vokáljával gazdagított indie/folk zenei hangulatok alighanem a honi koncertlátogató publikumot is lenyűgözik majd.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.