Sóley & Sin Fang az A38-on

  • 2012. május 29.

Snoblesse

Finom, mint a vulkán pora: két fiatal, nagyon tehetséges izlandi, avagy híradás a zene szofisztikáltabb oldaláról.


Sóley Stefánsdóttir a tavalyi év egyik titkos felfedezettje: We Sink című, még ősszel (a berlini Morr Music kiadónál, ahol többek között Lali Puna és a honfitárs múm adja ki lemezeit) megjelent albuma méltán aratott sikert – s azóta a koncertszínpadokat is meghódította már. Titka látszólag egyszerű: takarékos és gusztusos hangszerelés mellett (az elektromos zongora rendre főszereplő!), a feltétlenül szükséges elektronikus hangbűvészkedés bevetésével, kristálytiszta hangon, megkapó tónusban énekli finoman megformált, távolról talán folkpopnak nevezhető és maximálisan fülbemászó dalait. Nem is jön egyedül, hiszen aznap este önálló produkciójával a közönség elé áll egykori zenekari társa a Seabear együttesből. Sin Fang, eredeti nevén Sindri Már Sigfússon négy éve lépett szólópályára, tavaly már a második albumát adta ki Summer Echoes címen (amúgy szintén a Morr Musicnál). Az erősen pszichedélikus hatású, jóféle elektronikával megbolondított, Sin Fang vokáljával gazdagított indie/folk zenei hangulatok alighanem a honi koncertlátogató publikumot is lenyűgözik majd.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.