Nőnapi duhajkodás - The Lovelaces, Spacetaxi a Fészekben

  • 2012. március 2.

Snoblesse

Ünnepelje a nők napját egy új, hagyományőrző pornózenei formációval és a megújult Spacetaxi-val.


Mivel is lehetne méltóképpen megünnepelni a nemzetközi nőnapot, hogy a hóvirág is megmaradjon és az ünnepi hangulaton se essen csorba? Alighanem az egyetlen megoldás egy Fészekben töltött este a finom erotikát és a hardcore pornófunkyt vegyítű The Lovelaces formációval. A zenekar ugyan nem a nőnap megünneplése céljából jött létre, de a nőknek nagy jelentőséget tulajdonítanak, hiszen, mint írják, azért alakultak, hogy őrizzék és zeneileg továbbhagyományozzák az igazi, romlatlan, mindenféle romantikát nélkülöző, VHS kazettás pornófilmhangulatot. Hogy mi is a VHS kazettás pornófilmhangulat zenei megfelelője, minden bizonnyal kiderül a Fészek klubbeli nőnapi duhajkodás alkalmával, melynek másik fellépője a megújult  Space Taxi lesz. Az estét űrfilm-vetítés és vintage erotikus klip-csokor színesíti - szigorúan a komolytalanság jegyében.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.