Owen Pallett az A38-on

  • 2015. április 16.

Snoblesse

Egy érzékeny és hipermuzikális szerző-előadó a hajón.
false

Owen Pallettet, a páratlanul sokoldalú, tehetségét számtalanszor bizonyító kanadai művészt leginkább másoknak készített munkái, nagyzenekari hangszerelései, hegedűjátéka miatt ismerhetik a zenerajongók. Kollaborációi listáját tekintve korunk legszorgalmasabb kontributoráról van szó, aki hihetetlen érzékkel képes a kortárs popzenét ötvözni a klasszikus zenei hagyatékkal. Albumai rendre emlékezetesek, finom részletekben gazdagok: a 2010-es Heartland-ről itt, a 2014-es In Conflict-ról pedig, amelynek dalai mostani koncertjének gerincét is adják, itt írtunk méltató kritikát. Ahogy ezekből is kiderül, Pallett gondosan rakja össze neoklasszikus elemekkel és enigmatikusan, néha szomorkás szövegekkel megtűzdelt, lüktetőén organikus elektropop-dalait. Mindezt élőben is gazdag hangszerelésben, egy dobos és egy basszusgitáros alkotta ritmusszekció támogatásával, a maga nehezen összetéveszthető énekhangján tálalja - ami egyedivé és emlékezetessé teszi produkcióját.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.