Párás hegyek, illatos virágok

  • 2014. március 25.

Snoblesse

Két héttel tovább gyönyörködhet a közönség a hagyományos kínai tusfestményekben a KOGART Házban.
false

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a csungkingi Három Szoros Múzeum kínai tusfestészeti kollekciójának legjavát hozta el Budapestre. A tárlat még március végéig egy olyan egyedülálló festészeti stílus megismeréséhez segíti hozzá a látogatókat, amely csak nagy ritkán látható Közép-Európában.

A kiállítás anyagát a csungkingi Három Szoros Múzeum kínai tusfestészeti kollekciójából válogatták a KOGART és a múzeum kurátorai. A Három Szoros Múzeum Kína 12 legfontosabb múzeumának egyike, több ezer darabos kollekcióval rendelkezik a hagyományos tusfestészet kiemelkedő alkotásaiból, melyek közül most egy több mint 100 darabos válogatást láthat a magyar közönség.

A Csungkingból Budapestre érkező anyag: 85 db függőleges tekercskép, 4 db horizontális tekercskép, 4 db tekercskép kalligráfia, 6 db festett legyező, 14 könyvillusztráció – kivétel nélkül a kínai tusfestészet remekei. A 34 millió lakosú, tartományi jogú nagyvárosnak nem ez az első kapcsolata a KOGART-tal, nemrégiben zárt a múzeum Szalay Lajos grafikai kiállítása, melyet csaknem félmillióan láttak. A decemberben nyíló tárlat egy olyan egyedülálló festészeti stílus megismeréséhez segíti hozzá a látogatókat, amely nagy ritkán látható Közép-Európában.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.