Párizs, szeretlek!

  • 2014. június 10.

Snoblesse

Olivier Assayas, Ethan Coen, Joel Coen, Alfonso Cuarón, Wes Craven – egy filmben!
false

Míg mi Magyarországról készítünk borzalmas hangulatú szkeccsfilmet, addig a világ boldogabbik felén filmrendezők tucatjai áradoznák Párizsról. A Párizs, szeretlek! című szkeccsfilmről, melyben huszonkét rendező tizennyolc rövid történetet regél el Párizsról, a következőket találtuk mondani: „A nagy érzelmek többnyire rosszul bírják a rövid távot, bár így is akad számos, szerelem és halál témában fogant próbálkozás. Máshol meg előkerülnek konkrét életművek, illetve az azokat jelképező arcok, Depardieu klipjében például Gena Rowlands és Ben Gazzara, de rájuk aztán végképp nem lehet panasz, miként erre az egész, alapvetően szimpatikus vállalkozásra sem, amely halvány, de alapvetően kellemes filmízt hagy maga után.”

A halvány, de kellemes filmízért (teljes cikk itt), és a Putyinnal való ágyba bújás előtti Depardieu-ért keresse fel gyógyszerészét vagy legközelebbi kertmoziját.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.