Párizs, szeretlek!

  • 2014. június 10.

Snoblesse

Olivier Assayas, Ethan Coen, Joel Coen, Alfonso Cuarón, Wes Craven – egy filmben!
false

Míg mi Magyarországról készítünk borzalmas hangulatú szkeccsfilmet, addig a világ boldogabbik felén filmrendezők tucatjai áradoznák Párizsról. A Párizs, szeretlek! című szkeccsfilmről, melyben huszonkét rendező tizennyolc rövid történetet regél el Párizsról, a következőket találtuk mondani: „A nagy érzelmek többnyire rosszul bírják a rövid távot, bár így is akad számos, szerelem és halál témában fogant próbálkozás. Máshol meg előkerülnek konkrét életművek, illetve az azokat jelképező arcok, Depardieu klipjében például Gena Rowlands és Ben Gazzara, de rájuk aztán végképp nem lehet panasz, miként erre az egész, alapvetően szimpatikus vállalkozásra sem, amely halvány, de alapvetően kellemes filmízt hagy maga után.”

A halvány, de kellemes filmízért (teljes cikk itt), és a Putyinnal való ágyba bújás előtti Depardieu-ért keresse fel gyógyszerészét vagy legközelebbi kertmoziját.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.