Sade márki a Kamrában

  • 2016. február 2.

Snoblesse

Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása a charentoni elmegyógyintézet színjátszócsoportjának előadásában, de Sade úr irányítása alatt.
false

 

Fotó: Dömölky Dániel

„A Brecht utáni színpad legbotrányosabb s egyszersmind legsikeresebb szerzője. Premierjei többször is botrányba fulladtak, mégis az ő sikerei révén került a német drámairodalom a nemzetközi színházi élet érdeklődésének homlokterébe” – hangzik a színháztörténeti ítélet Peter Weiss (1916–1982) munkásságát illetően, s bár az 1964-ben bemutatott Marat/Sade – Weiss első nagy klasszikusa – aligha okoz ma, 2016 Budapestjén botrányt, azért a politika és a demagógia rendesen megkapja a magáét. „A Marat-ban teljesen új színpadi formákhoz nyúltam, bennük a történelmi anyag állandóan hangnemet változtat, szakadatlanul más és más irányokból érkező hatásoknak van kitéve” – maga Weiss nyilatkozta ezt a „színház a színházban” technikán alapuló darabjáról, melyet a Kamra mutat játszik Görgey Gábor fordításában és Dömötör András rendezésében. Szereplők: Jordán Adél, Tasnádi Bence, Fekete Ernő, Kovács Lehel, Takátsy Péter, Pálos Hanna, Dankó István, Mészáros Béla, Szacsvay László, Rajkai Zoltán.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.