Portugál Filmnapok

  • 2016. október 19.

Snoblesse

Női hónaljak, fiatal csábítók, megelevenedő fényképek – jönnek a portugálok.
Manoel de Oliveira: The strange case of Angelica

Manoel de Oliveira: The strange case of Angelica

 

A tizenöt éves Ria elhatározza, hogy elcsábítja az új szomszédot, a középkorú új lakót. Isaacnek, a fiatal és tehetséges fényképésznek le kell fényképeznie egy rejtélyes körülmények között elhunyt, igéző szépségű lányt, aki aztán váratlanul megelevenedik. Egy lisszaboni külvárosban élő portugál család hétköznapjait váratlan események forgatják fel. Lázaro de Jesus élete látszólag a tervek szerint halad, ám Lázaro mániákus módon vonzódik a női hónaljakhoz.

João Nicolau, Manoel de Oliveira, João Canijo és José Fonseca e Costa filmjei a Portugál Filmnapokon, a Kino Cafe Moziban.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.