Quimby Teátrum

  • 2012. október 9.

Snoblesse

A Quimby a Vígszínházba tart. Ülős és ütős koncertek várhatók.


A Quimby-tagoknak nem csak hogy volt, de van is gyerekszobájuk, s ezzel nemcsak a zenekari megmozdulások elengedhetetlen alkotóelemére, a leküzdhetetlen játékosságra szeretnénk célozni, hanem a zenekar színházba járási szokásaira. Merthogy a Quimby az ország egyik legszínházképesebb zenekara, s mint ilyen, igen gyakran meg is fordulnak a színházak környékén, ami persze lehetne akár magánügy is, ha éppenséggel nem ők lennének a fellépők. A Quimby saját külön bejáratú színházi műsorral rendelkezik, külön a színházi megjelenésekre rendszeresített zajokkal, zörejekkel, effektekkel, dalok közt játékokkal és persze speciális, színház-kompatibilis set-listtel; mert a Vígszínházban előkerülnek az ülős dalok, melyeket leginkább a kipárnázott zsöllyékben ülve lehet élvezni. Kezdés: 19.00 órakor.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.