Slam Poetry featuring Samantha Thornhill

  • 2012. július 17.

Snoblesse

Szóljon hangosan a vers! Slammerek a mikrofonnál. Költőnő Brooklynból.


Budapest komoly slamesedésen ment keresztül az elmúlt években. Alighanem túlzás nélkül állítható; a verselés e közönségbarát, a népek barátságát (és bulihangulatát) elősegítő leágazása többet tett a költészet népszerűsítéséért, mint bármely hangoskönyv vagy író-olvasó találkozó. A Slam Poetry Budapest Klub minden hónap utolsó csütörtökén a Mika Tivadar Mulatóban tartja összejöveteleit; az a slammer, aki itt győz, bekerül az október 7-i országos slambajnokságra. A mai selejtezőnek díszvendége is lesz az amerikai költő, slammer és brooklyni lakos Samantha Thornhill személyében. Samantha főfoglalkozását tekintve tanár, s ebbéli minőségében hol a Juilliard School színészeit okítja költészetre, hol a bronxi egyetemen tart órákat kreatív írásból. A két egyetem közt ingázva pedig költ és slammerkedik.A program 18.00 órakorkor kezdődik, Samantha Thornhill 20.00 órakor lép színpadra.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.